Rott Sándor

Ebben a cikkben a Rott Sándor témáját különböző perspektívákból tárgyaljuk azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak jelentésében, fontosságában és hatásaiban a mai társadalomban. Különféle kutatásokat és szakértői véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy teljes mértékben megértsük a Rott Sándor hatását a mindennapi élet különböző területein. Ezenkívül konkrét eseteket és szemléltető példákat is elemezünk, amelyek segítenek a Rott Sándor relevanciájának kontextusba helyezésében a jelenlegi környezetben. A cikkben arra törekszünk, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Rott Sándor-ről, annak érdekében, hogy az olvasó világos és mély megértést kapjon erről a ma oly fontos témáról.

Rott Sándor
1928-ban
1928-ban
SzületettRottmann Sándor
1868. október 27.
Pest
Elhunyt1942. december 16. (74 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága
HázastársaTürk Berta (1910–1942)
SzüleiRottmann Adolf
Silbermann Katalin
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17-1-17)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rott Sándor témájú médiaállományokat.

Rott Sándor, 1921-ig Rottmann[2] (Pest, 1868. november 27.[3] – Budapest, 1942. december 16.)[4] magyar színész, színházigazgató, forgatókönyvíró.

Életútja

Miután polgári iskoláit elvégezte, fametsző inas volt, s mellette statisztaként dolgozott az Operaházban. Első szerződése 1891-ben a Folies Caprice-hoz kötötte, ahol egy egész emberöltőt töltött, nagy népszerűségre tett szert és híres partnerével, Steinhardt Gézával Budapest legismertebb művészei közé emelkedett. Vendégszerepelt több ízben Bécsben is és ott is elsőrangú komikusnak bizonyult. Leghíresebb szerepe a Klabriász-parti kibice volt, mellyel sokszor megnevettette a publikumot.

Tíz éven át önálló színigazgató volt a fővárosban, 1918–1927 között Steinhardttal együtt vezette a Kis Komédia nevű mulatót. Ezt a Tanácsköztársaság idején államosították, pénzét így elveszítette és Siófokon húzódott meg családjával. 1927-ben a Fővárosi Operett Színházban az Ábris rózsájában nagy sikert aratott. 1928. szeptember 3-tól állandó vendég volt az Andrássy úti Színházban, ahol Zilahy Lajos Pelikán című kis darabjában új oldalról mutatkozott be: tragikus szerepet játszott és ezzel is frappáns sikert ért el.

1935-ig turnézott német nyelvterületen és a szomszédos országokban is. 1935 és 1939 között a Komédia művésze volt, majd ezután csak az OMIKE színpadán engedték fellépni. Halálát szívkoszorúér-elzáródás okozta.

Családja

Szülei Rottmann Adolf (1821–1908)[5] szabómester és Silbermann Katalin (1835–1916).[6] 1910. május 31-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Türk Berta énekesnőt.[7] Fiai Rott Ferenc táncos-színész, táncoktató és Rott István építészmérnök.

Filmszerepei

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben (17-1-17.)
  • A suszterherceg (1914) – Kóbi suszterinas / Kóbiusz, Mezopotámia királya
  • Az újszülött apa (1916) – a szolga
  • Jobb erkölcsöket! (1916) – kikapós férj
  • Ne csalj meg, édes!
  • Az erkölcsliga (1918)
  • Az önkéntes tűzoltó (1918)

Forgatókönyvei

  • A suszterherceg (1914)
  • Jobb erkölcsöket! (1916)

Ötlet

  • Az önkéntes tűzoltó (1918)

Könyve

  • A "Kis-Rott"-ról; bev. Zilahy Lajos; Kis Ny., Budapest, 1941

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 106178/1921. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 66. kép 1. karton
  3. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1210/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1859/1942. folyószáma alatt.
  5. ↑ Rottmann Adolf halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 998/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  6. ↑ Rottmann Adolfné Silbermann Katalin halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 769/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 687/1910. folyószáma alatt.

Források