René Guénon

Ebben a cikkben a René Guénon lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, és felfedezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Akár a René Guénon hatásáról beszélünk a mai társadalomra, akár a történelemben betöltött fontosságáról, akár a mai világban betöltött relevanciájáról, akár a jövőre gyakorolt ​​hatásáról, tagadhatatlan, hogy a René Guénon alapvető szerepet játszik életünkben. Ezeken az oldalakon különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, és elemezzük, hogy a René Guénon hogyan alakította és fogja alakítani a világunkat. Készüljön fel tehát egy izgalmas utazásra, amely során feltárjuk a René Guénon sokrétű aspektusát és a valóságunkban rejlő következményeit.

René Guénon
Született1886. november 15.
Blois, Franciaország
Elhunyt1951. január 7. (64 évesen)
Kairó, Egyiptom
Álneve
  • Abdel Wahed Yahia
  • Sheikh Abdel Wahed Yahia
Állampolgársága
ÉlettársaMary Wallace-Shillito[1]
Foglalkozása
  • író
  • metafizikus
  • filozófus
  • orientalista
Tisztsége
Iskolái
  • Collège-lycée Jacques-Decour (1904–1906)
  • Párizsi Egyetem (1914–1917, BA, filozófia)
KitüntetéseiConcours général (1904)[2]
SírhelyeKairó[3]
Filozófusi pályafutása
ÉrdeklődésMetafizika, Hinduizmus, Advaita-védánta, Szúfizmus, Újplatonizmus, Primordiális Tradíció, Matematika
Akikre hatottMircea Eliade, Frithjof Schuon, Titus Burckhardt, Julius Evola, Marco Pallis, Vasile Lovinescu, Martin Lings, Seyyed Hossein Nasr, Hamvas Béla, László András
Akik hatottak ráAdi Shankara, Ibn Arabi, Lao-ce, Platón, Eckhart mester, Albert de Pouvourville (Matgioi), Sheikh Mohammad Ibrahim
René Guénon aláírása
René Guénon aláírása
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók René Guénon témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz René Guénon témájú médiaállományokat.

René Guénon (René Jean-Marie Joseph Guénon), (arab nevén Abd al-Wahid Yahya) (Blois, Franciaország, 1886. november 15. – Egyiptomi királyság, Kairó, 1951. január 7.), metafizikus, szúfi misztikus író, a tradicionális létszemlélet legkiemelkedőbb gondolkozója és szerzője.

Élete

Római katolikus francia családból származott, felsőfokú tanulmányai elsősorban a matematikára, a filozófiára és az orientalisztikára irányultak, bár már gyermekkorában is elkötelezett spirituális szemléletű és beállítottságú volt, és érdeklődése is ennek megfelelően alakult. Ifjúkora óta autodidaktikus tanulmányokat folytatott, belépett a Martinista Rendbe, csatlakozott a Gnosztikus Egyházhoz, tagja lett két szabadkőműves irányzatnak, és erős kapcsolatokat ápolt ideologikusan szabadkőművesség–ellenes szervezetekkel. Érdekelte a hinduizmus és főleg a saiva hindu vallási doktrínákat tanulmányozta ("Bevezetés a hindu doktrínákba" című tanulmánya).

Még Franciaországban áttért az iszlámra (1912), majd 1930-tól 1951-ben bekövetkezett haláláig Egyiptomban élt. Itt élt muszlim és szúfi mestere is, Sheikh Mohammad Ibrahim, aki Guénont a szúfi beavatás és metafizikai realizáció útjára vezette.

Magyarországon szellemi munkásságát először Hamvas Béla ismertette, első komoly fordítója pedig Buji Ferenc volt. Romániában Vasile Lovinescura gyakorolt nagy hatást.

Magyarul megjelent művei

  • A mennyiség uralma és az idők jelei Archiválva 2016. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (La regne de la quantité et les Signes des Temps). Szigeti, Budapest, 1993; Kvintesszencia, Debrecen, 2006. Ford.: Buji Ferenc
  • A keleti metafizika/A Lény sokféle állapotának metafizikája (La métaphysique orientale/Les états multiples de l'être). Farkas L. I., Budapest, 1993. Ford.: Darabos Pál. (René Guénon: "Metafizikai írások I." című kötetben)
  • A Világkirály (Le roi du monde). Farkas L. I., Budapest, 1993. Ford.: Baranyi Tibor Imre és Ra ’Id ’Ali (Németh László Levente). (René Guénon: Metafizikai írások II. című kötetben)
  • Dante ezoterizmusa / Szent Bernát (L’ésotérisme de Dante/Saint Bernard). Stella Maris, Budapest, 1995. Ford.: Bódvai András és Orosz László Wladimir (Libri Arkhé)
  • A modern világ válsága/A kereszt szimbolikája (La crise du monde moderne/Le symbolisme de la croix). Szigeti, Budapest, 1995. Ford.: Baranyi Tibor Imre (Az Őshagyomány könyvei IV.)
  • Az ember sorsa a Védánta szerint (L’Homme et son devenir selon le Védanta). Farkas L. I., Budapest, 1998. Ford.: Darabos Pál
  • Általános bevezetés a hindu doktrinák tanulmányozásához Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Introduction générale à l’étude des doctrines hindoues). Kvintesszencia, Debrecen, 1999. Ford.: Baranyi Tibor Imre és Németh Norbert
  • Megjegyzések a beavatásról Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Aperçus sur l’initiation). Kvintesszencia, Debrecen, 2002. Ford.: Baranyi Tibor Imre és Virág László.
  • Beavatás és spirituális megvalósítás Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Initiation et réalisation spirituelle). Kvintesszencia, Debrecen, 2006. Ford.: Bencze Tamás.
  • A Nagy Triád (La Grande Triade). Arcticus, Budapest, 2007. Ford.: Szilágyi Gyöngyi (Libri religionis)
  • A modern világ válsága (La crise du monde moderne). Kvintesszencia, Debrecen, 2008. 2. jav. kiad. Ford.: Baranyi Tibor Imre
  • Szellemi tekintély és időbeli hatalom Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Autorité spirituelle et pouvoir temporelle). Kvintesszencia, Debrecen, 2012. Ford.: Bencze Tamás
  • Az infinitezimális kalkulus alapelvei (Les Principes du Calcul Infinitesimal) Kvintesszencia, Debrecen, 2020. Ford.: Varga Lajos
  • Kelet és nyugat; ford. Mikich András; Attraktor, Máriabesnyő, 2023
  • A modern kor és a tradíció. Attraktor, Máriabesnyő, 2023. Ford.: Mikich András
  • A világ középpontja. Attraktor, Máriabesnyő, 2023. Ford.: Mikich András
  • A szent tudomány szimbólumai (Symboles de la Science sacrée). Helikon, Budapest, 2023. Ford.: Horváth Endre
  • A világ királya; ford. Mikich András; Attraktor, Máriabesnyő, 2023

Jegyzetek

  1. ↑ https://toysondor.blog/le-tarot-des-avenieres/le-chateau-des-avenieres-une-demeure-philosophale-en-savoie/
  2. ↑ http://www.lespectacledumonde.fr/index.php?option=com_content&view=article&catid=36:coupdecoeur&id=487:coupdecoeur586
  3. ↑ https://www.cesnur.org/2007/mi_rg.htm

Források

További információk