Mai cikkünkben a Virág László lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Virág László eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig állandó érdeklődés és vita téma volt. Az évek során a Virág László fejlődött, és alkalmazkodott a társadalmi, technológiai és kulturális változásokhoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Virág László különböző oldalait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Akár személyes, akár szakmai, akár globális szinten, a Virág László többféleképpen is rányomta bélyegét világunkra, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét és hatókörét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Virág László-ről.
| Virág László | |
| Született | 1956 (69 éves) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fordító |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | esszé |
| Kiadói | Arcticus Kiadó Kvintesszencia Kiadó Persica Kiadó |
Virág László (1969) magyar szakíró, fordító és szerkesztő, a hazai tradicionális iskola képviselője, szerzője.
A magyarországi tradicionális iskola legtermékenyebb szerzői közé tartozik. Írásaiban elsősorban magyar és egyetemes történelmi eseményekkel és személyekkel foglalkozik konzervatív, jobboldali megközelítésben. Esszéíróként Történelmi arcképcsarnok címmel rovatot vezetett a Pannon Frontban. Ugyanott egyedülálló, háromrészes tanulmánysorozatot írt a Ku-Klux-Klanról, továbbá tíz tanulmányt szentelt az evolucionizmus kritikájának is, melyek a Tradíció-évkönyvekben és az Északi Korona folyóiratban kerültek publikálásra.
Műfordítóként ő ültette át magyar nyelvre a keresztény középkor halottas könyvét, az Ars Moriendit, az egyik legjelentősebb hermetikus alkímiai szöveget, a Rosarium philosophorumot, valamint a nagy indiai misztikus filozófus, Abhinavagupta Bhagavad-gíta-kommentárját. Mint társfordító Baranyi Tibor Imrével közösen jegyzi René Guénon Megjegyzések a beavatásról című alapvető munkáját, Tóth Andrással pedig Aleister Crowley-tól fordított egy kötetnyi szöveget. Mindezeken kívül számos rövidebb terjedelmű fordítása is megjelent a tradicionális iskola kiadványaiban olyan szerzőktől, mint pl. René Guénon, Julius Evola, Ananda K. Coomaraswamy, Epes Brown, Seyyed Hossein Nasr és Marco Pallis.
Frölich-Botond Zoltánnal együtt alapítója és főszerkesztője a Persica Kiadónak, szintén főszerkesztője volt az Axis Polaris folyóirat első hét számának, szerkesztette a Sacrum Imperiumot, szerkesztőbizottsági elnöke volt az Északi Koronának, valamint szerkesztőségvezetője és rovatvezetője volt a Pannon Frontnak. A 2014-ben útjára indított Hasta folyóiratban ugyancsak szerkesztőként működik.
2007 óta napjainkig előadó a budapesti Last Exit nevű szellemi műhelyben.