Darabos Pál (irodalomtörténész)
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Darabos Pál (irodalomtörténész) témáját, és mindent, amit tudni kell róla. Akár a Darabos Pál (irodalomtörténész) életéről, akár a Darabos Pál (irodalomtörténész)-hez kapcsolódó legrelevánsabb eseményekről vagy a Darabos Pál (irodalomtörténész) körüli aktuális trendekről beszélünk, ez a cikk a teljes útmutató lesz. Ezen a vonalon részletesen elemezzük a Darabos Pál (irodalomtörténész) legfontosabb szempontjait, és egy részletes és kimerítő elemzést kínálunk, amely lehetővé teszi a téma teljes megértését. Nem számít, milyen szintű ismeretei vannak a Darabos Pál (irodalomtörténész)-ről, ez a cikk értékes információkkal szolgál, és segít a Darabos Pál (irodalomtörténész)-ről való ismereteinek bővítésében. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Darabos Pál (irodalomtörténész) lenyűgöző világában!
| Darabos Pál | |
| Született | 1931. március 2. Békéscsaba |
| Elhunyt | 2012. június 21. (81 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | könyvtáros, irodalomtörténész |
| Iskolái | Rózsa Ferenc Gimnázium (1945–1949) |
Darabos Pál (Békéscsaba, 1931. március 2. – 2012. június 21.[2]) könyvtáros, irodalomtörténész.
Életpályája
Édesapja kisiparos volt, édesanyja a háztartásban dolgozott. 1945 és 1949 között a helyi gimnáziumban az ifjúsági könyvtárat kezelte. A Városi Könyvtárban töltötte szabadidejét könyvtári önkéntesként. Itt, a Féja Géza vezetése alatt álló soknyelvű és tartalmú, mintegy harmincezer kötetes könyvtárban tárult ki előtte a teljes szellemi világ.
1954-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Itt ismerte meg Hamvas Béla, a harmincas–negyvenes évek folyóiratainak hasábjain rejtőző munkásságát, és Féja Gézáét is. Hamvas Bélával 1958-ban ismerkedett meg személyesen az akadémiai könyvtárban. A B-listázott Hamvas műveinek megismerése akkor csak nagyon kevesek számára volt lehetséges. E művek megismerését és szellemi hátterük, a hagyomány általa legteljesebben kifejtett gondolatának felderítését tűzte ki célul maga elé még a hatvanas években.
A 60-as években elsősorban az akkori kortárs amerikai írók, a „beat-nemzedék” képviselőinek, elsősorban Jack Kerouacnek és J. D. Salingernek a művei kapcsán írt.
Hamvas Béla műveivel és a hagyomány gondolatával kapcsolatos nézeteinek összefoglalására a nyolcvanas években írta meg Hamvas-monográfiáját.
Angol, francia és német nyelvű művekből készült és megjelent fordításai, valamint hozzájuk fűzött tanulmányai is a hagyomány gondolatkörének megismertetését szolgálják.
Művei
- Hamvas Béla. Egy életmű fiziognómiája. i-ii. (Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997.) I-III. (Bp., Hamvas Intézet, 2002)
- In memoriam Hamvas Béla (szerk., Molnár Mártonnal közösen, Bp., Hamvas Intézet, 2002)
- René Guénon élete és életműve a hagyomány gondolatainak szolgálatában (in: Szathmári Botond (szerk.): Gyémántnál keményebb. 100 éve született Hamvas Béla, Bp., Mont Humán Menedzser Iroda, 1997)
Díjak, elismerések
Jegyzetek
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM35422. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
- ↑ Gyászjelentés