Manapság a Prózai Edda olyan probléma, amely sok embert érint világszerte. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Prózai Edda nagyon fontos témává vált társadalmunkban. Legyen szó személyes, családi, munkahelyi vagy szociális szféráról, a Prózai Edda különböző módon befolyásolja az emberek életét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Prózai Edda hatását, és megvitatjuk a különböző szempontokat és megoldásokat e fontos kérdés mai megoldására.
Prózai Edda | |
Ifjabb Edda, Snorri Eddája | |
![]() | |
A Prózai Edda kézirat fedőlapja 1666-ból | |
Szerző | Snorri Sturluson |
Eredeti cím | Snorra Edda |
Megírásának időpontja | 1220 körül |
Nyelv | izlandi |
Műfaj | a középkori skandináv mitológia |
Kiadás | |
Magyar kiadás | nincs |
Külső hivatkozás | http://www.heimskringla.nohttps://scientiahu.com/Snorres_Edda_%28svensk%29 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Prózai Edda témájú médiaállományokat. |
Prózai Edda, Ifjabb Edda vagy Snorri Eddája (izlandiul: Snorra Edda), középkori kézirat a skandináv mitológiáról. A művet a politikus és író Snorri Sturlusonnak tulajdonítják, s valószínűnek tartják, hogy az 1220-as évek körül készült el vele. A legrégibb kéziratát Uppsalában őrzik, és 1300 körül íródott, vagyis nem Snorri kezeírása, aki 1241-ben halt meg.
Az is valószínű, hogy a Prózai Edda régebbi, mint a Verses Edda. Az uppsalai kézirat is korábbi, mint a Verses Edda legrégibb kézirata. A félreértést az okozta, hogy azt hitték, a Verses Eddát Sämund Frode (Tudós Saemund) gyűjtötte össze.
A műnek főleg tudományos (mitológiai és verstani) jelentősége van, de a szépen előadott és versekkel tűzdelt mítoszok költői értéket is képviselnek.
A Prózai Edda négy részből áll: