Grotti

Ebben a cikkben a Grotti-et különböző nézőpontokból közelítjük meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, előfordulásában és jelenkori relevanciájában. Ennek megfelelően a Grotti-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, összpontosítva annak időbeli alakulására, a társadalomra gyakorolt ​​hatására és a különböző területekre gyakorolt ​​hatására. Hasonlóképpen releváns adatok, tanulmányok és gondolatok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy átfogó és gazdagító képet kapjon a Grotti-ről. Ennek a cikknek az eredetétől a jelenlegi helyzetéig, a kulturális, társadalmi, politikai vagy gazdasági szférába gyakorolt ​​hatásain keresztül, az a célja, hogy megvilágítsa a Grotti-et, és teret teremtsen az elmélkedéshez és a vitához e rendkívül transzcendentális téma körül.

Grotti, vagy Grotte, (Őrölő), egy csodamalom a skandináv mitológiában. A malomkövei olyan nehezek, hogy ember nem tudott őrölni velük.

A mondák szerint két óriáslány, Fenja és Menja játékból két lapos sziklát dobott fel Midgardba. A sziklákból két hatalmas malomkövet faragtak és a királynak, Frode (Fródi) Fridleifssonnak ajándékozták. A sors úgy hozta, hogy a két óriáslány Svitjod király fogságába esett. A másik király, Fródi megvásárolta őket mint rabszolgákat, hogy a malomköveket hajtsák. Ez a malom mindent tudott őrölni (előállítani), aranyat, háborút, békét, boldogságot és pusztulást.

Az Eddában így írnak erről:

Került hamarvást,
jött a királyi házhoz
két jövőlátó,
Fenja és Menja;
rabnő lett mindkét
roppant erejű lány
Fridleif fiánál,
Fródi királynál.

Malomkövet kellett
körbe hajtaniok,
hadd járna a szürke kő,
király szigorú parancsa,
pihenőjük sincsen,
serénységük hangját
ugyancsak hallgatná
az úr s udvara.

Grottit, az úgynevezett Frode békével kötik össze, ami egy békekorszak Frode uralkodása alatt, kb. egyidejűleg Augustus római császár uralkodásával. A Snorre Eddája szerint ez a békés periódus akkor ért véget, amikor Fródi kapzsiságában annyira hajszolta a két óriáslányt, hogy azok arany és jólét helyett tüzet és halált őröltek rá. A vége az lett, hogy a lányok olyan gyorsan hajtották a malomkerekeket, hogy azok szétmentek és a malom összeomlott.

Az Eddában megörökítik a végét is:

Őröltek a lányok
lankadatlan erővel:
dacos dühük hegyóriás
haraggal dúlt;
tengely repedett,
tartó roskadott,
a hatalmas kerék
kétfelé hasadt.

A Frey-kultusszal is összekötik. Valószínű, hogy Frey és Frode ugyanaz a személy, isten, illetve király formában. Fenja és Menja pedig ugyanazok lennének, mint Byggve és Bejla, Frey szolgái.

Később a svéd politikában használták hasonlatként a munkás tömegekre, akik a javakat teremtik meg a kapzsi kapitalistáknak.

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Grotte című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.