A mai világban a Portál:Középkor olyan témává vált, amely az egyének széles köre számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, a munka világában betöltött befolyása vagy a mindennapi életben betöltött jelentősége miatt, a Portál:Középkor központi témaként helyezte el magát az aktuális beszélgetésekben és vitákban. A Portál:Középkor eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette a szakértők és a kezdők figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a mai világban betöltött következményeinek és szerepének jobb megértése iránt. Ebben a cikkben a Portál:Középkor különböző aspektusait, jelentőségét és a különböző területekre gyakorolt hatását tárjuk fel azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
![]() |
...
Középkorportál
...
|
![]() |
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot. A fogalom, media tempestas néven, 1469-ben jelent meg először Giovanni Andrea dei Bussi pápai követ Nicolaus Cusanushoz írt levelében. A mai hármas tagolást (ókor, középkor, újkor) Cristophorus Cellarius használta először, szerinte a medium aevum 313-ban mediolanumi ediktummal, azaz a kereszténység elismerésével kezdődött és 1453--ban, Konstantinápoly bevételével ért véget. Utóbb a kezdetét sokáig egyértelműen a Római Birodalom „bukásától” (476) számították. A középkor végének időpontját Amerika felfedezéséhez (1492) illetve a reformáció 1517-es kezdetéhez kötötték. Az egyes nemzetek történetírói gyakran a saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét, így például az angoloknál előfordul, hogy bosworthi csata dátumától (1485) számítják az újkor kezdetét, míg a magyar történetírás a mohácsi csatavesztésnél (1526) jelöli ki a határt. | ![]() |
A jáki apátsági templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.
A templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.
Több módon is az Középkorportál segítségére lehetsz: