Polányi János

A mai világban a Polányi János a különböző területeken dolgozó emberek széles körét érdeklő témává vált. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a modern társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a jövőbeli következményei miatt, a Polányi János minden korosztálytól és foglalkozástól függetlenül felkeltette az egyének figyelmét. Ez a cikk a Polányi János-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására és elemzésére törekszik, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjon erről a témáról. Célunk az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve a lehetséges következményeket is, hogy olyan globális és teljes perspektívát kínáljunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy teljes mértékben megértsék a Polányi János jelentőségét abban a világban, amelyben élünk.

Polányi János Károly
Életrajzi adatok
Született1929. január 23. (96 éves)
Berlin, Németország
Ismeretes mintkémiai folyamatok dinamikájának kutatója
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar, német és kanadai
HázastársBrenda Bury
SzüleiPolányi Mihály
LakhelyKanada
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Manchesteri Egyetem, Princetoni Egyetem
Pályafutása
Szakterületkémia
Tudományos fokozatprofesszor
Jelentős munkáiinfravörös kemilumineszcencia
Szakmai kitüntetések
kémiai Nobel-díj (1986)
A Wikimédia Commons tartalmaz Polányi János Károly témájú médiaállományokat.

Polányi János Károly ( Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus.

Élete

Iskolai tanulmányait Németországban kezdte. A család a nemzetiszocializmus térhódítása elől 1933-ban Manchesterbe költözött, ugyanis apja, bár katolikus hitre tért – de zsidó származású volt.[1] A manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult.

1949-ben kapta meg a BSc diplomáját. Egy évvel később (1950) MSc diplomát szerzett. 1952-ben PhD tudományos fokozatot kapott. 1952–1954 között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács posztdoktorális ösztöndíjasa volt. 1954–1956 között a Princetoni Egyetem tudományos munkatársa volt. 1956-tól az egyetem kémiai tanszékén dolgozott.

1956-ban a kanadai Torontóban telepedett le. 1956–1957 között a Torontói Egyetem előadója, 1957–1960 között tanársegédje, 1960–1962 között docense, 1962-től kémiai professzora, 1974-től intézetvezető lett. 1958-ban Kenneth Cashionnal együtt tették meg első felfedezésüket a kemolumineszcencia területén, amikor egy gerjesztett állapotú atom fényt bocsát ki. 1974 óta kémia és fizika professzor. 1979–1980-ban Guggenheim-ösztöndíjas volt. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Kanada egyik legnagyszerűbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja.

Családja

Bővebben: Polányi család

Magyar szülők gyermekeként született Berlinben. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály, nagybátyja pedig Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus. Édesanyja Kemény Magda. 1958-ban feleségül vette Anne Ferrar Davidsont.

Művei

  • The dangers of nuclear war; szerk. Franklyn Griffiths, John C. Polanyi, előszó Pierre Elliott Trudeau; University of Toronto Press, Toronto–Buffalo–London, 1979 (Pugwash symposium)

Díjai

  • Marlow-érem (1962)
  • A Brit Kémikusok Társadalmi díja (1971)
  • A kanadai Kémiai Intézet érme (1976)
  • Henry Marshall Tory-érem (1977)
  • Wolf-díj (megosztva, 1982)
  • Kémiai Nobel-díj (megosztva, 1986)
  • Isaac Walton Killam-emlékdíj (1988) (az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért)
  • A Royal Society által kiosztott Royal-érem (1989)

Jegyzetek

  1. ↑ Thomas F. Torrance: Polányi Mihály és a keresztény hit: személyes beszámoló (pdf). chemonet.hu. (Hozzáférés: 2014. január 23.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek