Petőcz András

Petőcz András
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1959. augusztus 27. (64 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1986)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőcz András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Petőcz András (Budapest, 1959. augusztus 27. –) József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett magyar író, költő, szerkesztő.

Élete

1986-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakán. 1981–1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője volt. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdat lapot alapított, Médium-Art néven. Alternatív művészeti akciókban vett részt és kapcsolatban állt az akkori demokratikus politikai ellenzékkel is. Olyan művészeti szamizdat fórumokban is publikált, mint Galántai György Aktuális levél (Artpool letter) című kiadványa.

Az 1980-as években csatlakozott az avantgárd párizsi köréhez, nemzetközi költészeti fesztiválokon szerepelt. Ebben az időszakban a hazai avantgárd egyik vezéralakja, a vizuális költészet, a képvers egyik megújítója, hangverssel, akusztikus költészettel is foglalkozik. 1986-ban a párizsi Polyphonix-rendezvényen lépett fel, majd 1988-ban a franciaországi Tarasconban akusztikus költészeti bemutatót tartott a nemzetközi A.G.R.I.P.P.A-fesztiválon. 1989–1991-ben videófilmeket rendezett a Balázs Béla Stúdióban. Reprezentatív vizuális költészeti antológiát állított össze (Médium-Art, Magvető, 1990). 1990-től 1992-ig a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője volt. Költészetére kezdetben Kassák Lajos, később Erdély Miklós volt hatással, de szintézisteremtő lírája kötődik a Nyugat klasszikusainak költészetéhez is, így különösen Babits Mihály és Kosztolányi Dezső munkásságához. Idősebb pályatársai közül Erdély Miklós mellett Lakatos Istvánt, Orbán Ottót, Tandori Dezsőt és Somlyó Györgyöt nevezte barátjának és mesterének több vele készült interjúban, de 2006 szeptemberében versben emlékezett meg Faludy György haláláról is a Népszava Szép Szó mellékletében.

Az 1980-as évek közepén ismerkedett meg az Új Zenei Stúdió alkotóközösségének munkásságával, több közös rendezvényen szerepel velük együtt. Különösen Sáry László zeneszerzővel alakított ki szoros munkakapcsolatot. Az irodalmi-zenei esteket 1990-ben egy közös hanglemez megjelentetése követte, Közeledések és távolodások címen. Ekkor írta a szonett formáját idéző számozott Zárójelverseit, amelyek a minimál- és a repetitív zenei törekvések nyomán a költészetben valósítottak meg hasonló elveket. Ezek legmarkánsabb kifejeződései a Zárójelvers op. 7. és op. 11. című versek.

Az évtized végére konkrét költészeti ciklust írt Non-figuratív címmel, amelyben a vers, a szöveg önreflexivitását vizsgálta, vagyis azt, hogy a konkrét művészet elveinek megfelelően képes-e az irodalom is „önmagáról” szólni, művészetének anyagáról, magáról a szövegről. A Petőcz által tyroclonista verseknek nevezett művek mintegy végpontot jelentenek a képvers, a vizuális költészet történetében. Ezt bizonyítja Petőcz hangváltása is. Következő, A láthatatlan jelenlét című kötete már egyértelműen a hagyományos formákhoz való visszatérést jelezték költészetében. Európa metaforája című versében új távlatot nyitott, az európaiság, a szabadság kérdéseivel foglalkozott. A klasszikus hagyományokhoz való visszatérést mutatják olyan alkotások, mint a Vissza az égbe című nagy lélegzetű monológ, vagy az Üzenet b-moll című költemény.

Portréja az 1987-es Szép versek antológiában (Csigó László felvétele)

Az 1990-es évek közepén egyre inkább a szintézis, a hagyományok egységesítésének igénye jelent meg verseiben, kötetei is ezt a törekvést mutatták. A szonett és a képvers egyszerre van jelen például A tenger dicsérete (1994) című válogatott verseit tartalmazó könyvében. Ekkoriban kezdett álnéven is publikálni. Az utazó búcsúja című kötetében feltűnt Annette Labelle, az ismeretlen francia költőnő, akinek nem csak verseit írta meg, de életét is elképzelte. Hasonló módon hozott létre egy költőnőt Mecseki Rita Eszter néven az évtized végén, akinek verseit a legjobb irodalmi lapok közölték, és akinek kötetet is készített, ez Nőtincs címmel jelent meg. Ilyen álneve még a Jerome David Salinger regényeiből kölcsönzött hős, Seymour Glass, akinek szintén megírta különös, kifinomult lelkiséget tükröző haikuit, ez Tenyered, ha csattan címmel látott napvilágot.

1998-ban meghívást kapott az amerikai Amerikai Egyesült Államokba, ahol három hónapot töltött el egy nemzetközi írószemináriumon, Iowában. Itteni élményei hatására a próza felé fordult. Megírta A napsütötte sávban című prózaverskötetét, majd rendszeresen novellákat publikált egy kitalált családról, Egykor volt házibarátaink címmel. Petőcz prózája regényeiben teljesedett ki, A születésnap című regény a „Házibarát-novellák” végső megjelenési formája lett, az Idegenek című regény viszont már egy lepusztult és terrorizált világ szorongó látomása. Az utóbbi regény írása idején Petőcz Franciaországban élt, mint nyilatkozataiban megerősítette, a regény erősen kapcsolódik azokhoz a tapasztalatokhoz is, amiket ebben az időszakban szerzett. Maga a regény az Oroszországban lezajlott beszláni túszdráma egyfajta feldolgozása.

1996–1998 között, illetve 2006 januárjától 2009 decemberéig a Magyar Könyv Alapítvány egyik kurátora, 2002-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke.

2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola „Nyugat” Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációját summa cum laude minősítéssel védte meg, így doktori fokozatot (PhD) nyert el.

2009 tavaszától a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.

2011 szeptemberében meghívottként vett részt a Literaturfestival Berlin Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben elnevezésű irodalmi rendezvénysorozaton, ahol Dalos György társaságában bemutatta a németül megjelent Idegenek című regényét. Decemberben Varsóban mutatták be ugyanennek a regénynek a lengyel változatát, amely regényről a legnagyobb lengyel napilap is terjedelmes cikkben számolt be. Ugyanebben az évben Tbilisziben, Grúziában is megjelent az Idegenek című regény az ottani Siesta kiadónál, és ilyen módon a 2010-ben szintén ugyanitt megjelent A születésnap című regénye után Petőcz már a második könyvét adta ki az országban.

2013 májusában részt vett a „Biennale internationale des poètes en Val-de-Marne” elnevezésű fesztiválon, Franciaországban és franciául mutatta be a verseit. 2013 júniusától két hónapot töltött a Villa Yourcenar alkotóházban, és az alkotóház művészeti életében vett részt.

2015 márciusában a brüsszeli Passa Porta irodalmi szervezet ösztöndíjasaként egy hónapot töltött Brüsszelben, a Passa Porta vendéglakásában, és új regényén dolgozott.

2018 tavaszán meghívottként vett részt a „Poezia la Iași” nemzetközi költészeti fesztiválon.

2021 augusztusában A párizsi lakásom című versének megfilmesített változatát (rendező: Kovács Gábor Attila) bemutatták a XII. Bujtor István Filmfesztiválon, és a film Bujtor István-díjat kapott.

2022. január végén Az alfától az omegáig címmel reprezentatív vizuális költészeti kiállítás nyílt a munkáiból a budapesti Műcsarnokban.

2022. május 22-étől 29-éig meghívottként vett részt a „Poezia la Iași” nemzetközi költészeti fesztiválon.

2022. október 15-étől egy hónapig rezidens íróvendégként volt jelen Portugáliában, Cascaisban, a portugál Fundação Dom Luís alapítvány meghívottjaként, ahol újabb munkáin dolgozott.

Művei

Petőcz András: Teremtés (képvers)

Róla szóló irodalom

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ The Fine Art Archive
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ http://wyborcza.pl/1,75475,10683973,_Obcy___Andr%C3%A1s_Pet%C3%B6cz__Czekajac_na_barbarzyncow.html
  4. ↑ http://siestabooks.blogspot.hu/2011/10/blog-post_26.html
  5. ↑ http://siestabooks.blogspot.hu/2010/11/petocz-andras-szuletesnap.html
  6. ↑ Biennale International des poetes en Val-de-Marne. . (Hozzáférés: 2013. május 24.)
  7. ↑ Centre de résidence d'écrivains européens. (Hozzáférés: 2013. június 27.)
  8. ↑ Calendrier – Ecrivans en residence. . (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  9. ↑ Festivalul international ”Poezia la Iasi” 2018. PROGRAM | IasiFun - site-ul tau de timp liber! (ro-RO nyelven). iasifun.ziaruldeiasi.ro. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
  10. ↑ Petőcz András A párizsi lakásom. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  11. ↑ Véget ért a XII. Bujtor István Filmfesztivál − íme az idei díjazottak. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
  12. ↑ Műcsarnok. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  13. ↑ Festivalul international ”Poezia la Iasi” 2022. PROGRAM | IasiFun - site-ul tau de timp liber! (ro-RO nyelven). iasifun.ziaruldeiasi.ro. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  14. ↑ Residências Literárias. Residências Internacionais de Escrita Fundação Dom Luís I (portugál nyelven). Fundação D. Luís. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
  15. ↑ Stúdió, Balázs Áron, Artcommando: Petőcz András honlapja, kortárs magyar író. www.petoczandras.eu. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  16. ↑ FELINA - Livraria Snob. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  17. ↑ Polska Bibliografia Literacka. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
  18. ↑ Delmagyar.hu

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Petőcz András témában.
Nemzetközi katalógusok