Paola (Málta)

A mai világban a Paola (Málta) olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A Paola (Málta) megjelenése óta különböző területeken vita és vita tárgya, ellentmondó véleményeket generált és széleskörű érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár egy adott történelmi pillanatban betöltött relevanciája, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​befolyása miatt, a Paola (Málta)-nek sikerült áthatolnia a mindennapi élet különböző területeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Paola (Málta) számos aspektusát, elemezve annak fontosságát és következményeit a különböző kontextusokban. Csatlakozzon hozzánk a Paola (Málta) ezen a körútján, és fedezze fel a kulcsokat annak megértéséhez, hogy mennyire fontos ma.

 A településen világörökségi helyszín található 
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Paola (egyértelműsítő lap).
Paola (Raħal Ġdid)
A Krisztus Király templom
A Krisztus Király templom
Paola zászlaja
Paola zászlaja
Mottó: Casal Paula[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
Alapítás éve1626. július 20.[2]
PolgármesterDominic Grima (Munkáspárt, 2007 óta)
IrányítószámPLA
Testvérvárosok
Lista
Paola
ÜnnepKrisztus Király (július 4. hétvégéje)
Lourdes-i Boldogasszony (augusztus 15.)
Népesség
Teljes népesség7864 fő (2014. márc. 31.)[3]
Népsűrűség3542,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,5 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Térkép
é. sz. 35° 52′ 22″, k. h. 14° 30′ 27″35.872778°N 14.507500°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 22″, k. h. 14° 30′ 27″35.872778°N 14.507500°E
Paola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paola témájú médiaállományokat.

Paola vagy Raħal Ġdid Málta egyik helyi tanácsa a Nagy Kikötő déli részén, a Három Várostól délre lévő Kordin (Corradino) dombon és a délebbre emelkedő dombokon. Északról a Nagy Kikötő és Bormla, keletről Fgura, délről Tarxien, keletről pedig Luqa és Marsa határolják. Lakossága 8856 fő. Olasz nevét (Casal Paula) alapítójáról, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymesteréről, Antoine de Paule-ról kapta. Máltai nevének jelentése új város.

Története

Őskori emlékei, köztük a három Kordin templom a legjelentősebbek közé tartoznak Máltán, a Ħal Saflieni-i hipogeum pedig a Világörökség része. Ettől kezdve azonban lakatlan terület volt, kezdetben Bir Miftuħ, majd Tarxien egyházközségében. A mai települést Antoine de Paule nagymester hozta létre 1626-ban, a templom építésével. A helyiek körében azonnal Raħal Ġdid néven lett ismert. A Lovagrend egyik tagjának, Szent Ubaldescának tiszteletére épült templom volt a város első épülete. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén szerepel Paulla néven, ám érdekes módon a mai Żabbar helyén - amelyet viszont délebbre ábrázolnak - is található egy C(asal) Paula nevű község. A templomot többször bővítették, ám miután 1910-ben Paola egyházközsége különvált Tarxientől, új templom épült Krisztus Király tiszteletére (1923-1959). A brit uralom idején és a második világháború után hajójavító üzemek jöttek létre a Nagy Kikötő partjain. A városban található Málta egyetlen mecsete is. A század végén újabb egyházközség jött létre a településen, a Lourdes-i Szűz Mária-plébánia, amelynek új templom is épült. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Paolában található Málta civil és katonai börtöne (Corradino).

Önkormányzata

Paolát héttagú helyi tanács irányítja, a jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.[4]

Polgármesterei:

  • Silvio Parnis (1994-2001?)
  • Raymond Attard (2001?-2007)
  • Dominic Grima (Munkáspárt, 2007-2012)
  • Roderick Spiteri (Munkáspárt, 2012-)

Nevezetességei

A Hypogeum

Hypogeum

Bővebben: Ħal Saflieni-i hipogeum

Az egykori Ħal Saflieni faluban talált hipogeum (föld alatti temetkezési hely) a máltai kőkor egyik leghíresebb és legjobb állapotban fennmaradt emléke. A korai földalatti temetkezési helyek továbbfejlesztett változata, egy három emelet mély labirintusként rejtőzik a mészkősziklában. Kr. e. 3700 és 3000 között használhatták, kb. 6-7000 ember temetkezési helye.[5]

Az építményt véletlenül fedezték fel a 20. század elején. A több mint 20 kézzel kivájt terem rendkívüli kulturális fejlettségről tanúskodik. Az építmény állagának megóvása érdekében ma csak napi 80 látogató tekintheti meg.

Kordin

Bővebben: Kordin megalitikus templomai

Kordin III az egyetlen, amely fennmaradt a leírásokból ismert három rom közül. A legkorábbi templomépítési fázisból származó templom ma teljesen körbeépítve áll a dokkok fölötti dombon, a Triq Kortin és a Triq Il-Baċir között.

Egyéb nevezetességei

  • Szt. Ubaldesca-templom
  • Krisztus Király plébániatemplom
  • Lourdes-i Szűz Mária plébániatemplom

Kultúra

Band clubjai:

  • Filarmonic Society G.M. Fra Antoine De Paule (Kristu Re Band)[6]
  • Filarmonic Society Lourdes A.D. 1977 (Santa Bernardina Band)
  • Kristu Sultan Paola Band and Social Club

Egyházi szervezet:

Sport

Sportegyesületei:

  • Paola Wolves Sports Club
  • Boccia: Boċċi Club Paola/Tarxien
    Paola Schreiber Boċċi Club
  • Futsal: Paola Stars Futsal Club
  • Labdarúgás: Paola Hibernians Football Club: a Premier League egyik legsikeresebb csapata, 10-szeres bajnok, 8-szoros kupagyőztes
  • Tenisz: Vittoriosa Lawn Tennis Club
    Tennis Club Kordin
  • Tollaslabda: Paola Stars Badminton Club

Közlekedés

Dokkok Paola északi szélén

Autóval és tömegközlekedéssel is néhány percre van a sziget főbb városaitól. A máltai nemzetközi repülőtér szintén néhány percnyire található.

Autóbuszjáratai (2011. november után):[7]

  • 1 (Valletta-Isla)
  • 2 (Valletta-Birgu)
  • 3 (Valletta-Kalkara)
  • 81 (Valletta-Marsaxlokk)
  • 82 (Valletta-Birżebbuġa)
  • 83 (Valletta-Santa Luċija-Valletta)
  • 84 (Valletta-Żejtun-Valletta)
  • 85 (Valletta-Marsaxlokk)
  • 91 (Valletta-Marsaskala)
  • 92 (Valletta-Marsaskala)
  • 93 (Valletta-Marsaskala)
  • 94 (Valletta-Xgħajra)
  • 120 (Xgħajra-Pembroke)
  • 204 (Marsaskala-Mater Dei)
  • 206 (Marsaskala-Mater Dei)
  • 210 (Birżebbuġa-Mater Dei)
  • 213 (Kalkara-Mater Dei)
  • 226 (Santa Luċija-Mater Dei)
  • X2 (expressz, Repülőtér-San Ġiljan)
  • X3 (expressz, Repülőtér-Buġibba)
  • N3 (éjszakai, San Ġiljan-Kalkara)
  • N71 (éjszakai, San Ġiljan-Qrendi)
  • N81 (éjszakai, San Ġiljan-Repülőtér)
  • N82 (éjszakai, San Ġiljan-Birżebbuġa)
  • N91 (éjszakai, San Ġiljan-Marsaskala)

Jegyzetek

  1. ↑ Jelentése: Paule falva
  2. ↑ Grandmaster De Paule (angol nyelven). G.M. Fra Antoine De Paule Philharmonic Society. . (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  3. ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  4. ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ Ħal Saflieni Hypogeum (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  6. ↑ G.M. Fra Antoine De Paule Philharmonic Society (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  7. ↑ Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. . (Hozzáférés: 2012. október 15.)

Források és irodalom

  • Local councils: Paola (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. . (Hozzáférés: 2010. június 7.)
  • Paola (angol nyelven). G.M. Fra Antoine De Paule Philharmonic Society. . (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  • Moldoványi, Ákos. Málta. Budapest: Panoráma (1989). ISBN 963-243-364-5