Kerċem

Ta' Kerċem
Kerċem látképe a Citadellából
Kerċem látképe a Citadellából
Ta' Kerċem címere
Ta' Kerċem címere		 Ta' Kerċem zászlaja
Ta' Kerċem zászlaja
Mottó: Flectar non frangar
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterJoseph Grima (Nemzeti Párt, 2001 óta)
IrányítószámKĊM
TestvérvárosokListaOrvieto (Olaszország, 2003)
Floriana (Málta)
ÜnnepLista
Népesség
Teljes népesség1938 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség357,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,63 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 02′ 26″, k. h. 14° 13′ 47″36.040555555556, 14.22972222222236.040556°N 14.229722°EKoordináták: é. sz. 36° 02′ 26″, k. h. 14° 13′ 47″36.040555555556, 14.22972222222236.040556°N 14.229722°E
Ta' Kerċem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ta' Kerċem témájú médiaállományokat.

Ta' Kerċem a máltai Għawdex (Gozo) szigetének egyik helyi tanácsa Rabat környékén, a Tal-Mixta-domb és a Lunzjata-völgy között. Lakossága 1654 fő. Nevének eredetéről csak találgatások vannak: egyesek szerint a tölgy latin nevéből (quercus) ered, mások - mint annyi megfejtetlen helynevet - egy korábbi lakos nevéből eredeztetnek. Angol írásmódja Kerchem. A tanácshoz tartozik a községen kívül Santa Luċija falu.

Története

A község területe már a kőkorban lakott volt, a plébánia épülete mögött nemrég Tarxien-szakaszbeli barlangokat, Tal-Mixta környékén az Għar Dalam-szakaszból (Kr.e. 5000 - 4500) származó cseréptöredékeket találtak. A későbbi korokból Għar Gerdufnál egy római fürdő és egy keresztény temető maradt fenn, ezeket az ásatások után visszatemették. Az 1581-ben Nagy Szent Gergely pápa tiszteletére emelt kápolna körül kialakult egy kis település. Első írásos említése mai nevén 1587-ből való. Az 1667-es összeírásban a Santa Luċija helyén álló Santa Chatarinához tartozott Ta' Chircem néven. A kápolnát 1851-ben váltotta fel a mai plébániatemplom, amelyet 1906 és 1910 között bővítettek. Ta' Kerċem 1885. március 10-én lett önálló egyházközség. Első egyházi iskolája 1893-ban, az első állami iskola 1921-ben nyílt meg. 1967 óta nem rendezik meg a március 12-én a rabati plébániatemplomtól induló, Nagy Szent Gergely tiszteletére tartott menetet. 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. 1997 óta működik a B.E.L.S. nyelviskola, ahol külföldiek tanulhatnak angolul. Különleges kezdeményezésként nem csak külföldi, hanem egy máltai településsel (Floriana) is testvérvárosi egyezményt kötött.

Santa Luċija

Santa Luċija községe Ta' Kerċemtől nyugatra, vidékies környezetben áll. Ezen a területen állt Santa Caterina (1667-ben Santa Chatarina) falu, amely az 1667-es összeírás szerint egész Délnyugat-Gozót (Dwejra, San Lawrenz, Għar Ilma, Ta’ Kerċem) magába foglalta. A területnek akkor 68 háztartásban 257 lakosa volt. A brit uralom idején a környező forrásokból hosszú csatornarendszerrel vezették a vizet Rabatba. 2010. márciusától részlegesen önálló önkormányzatot kapott, amelyet 5 független jelölt alkot.

Koordinátái: é. sz. 36° 02′ 34″, k. h. 14° 13′ 03″36.042777777778, 14.217536.042778°N 14.217500°E

Önkormányzata

Kerċemet öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.

Polgármesterei:

Ünnepei

Nevezetességei

Ta' Kerċem panorámája

Rendezvények:

Kultúra és Egyház

Kórusa a St. Gergory Choir (1973), band clubja az Għaqda Mużikali San Girgor (1997).

Santa Luċija épületeinek és hagyományainak őrzésére alakult a Klula Folk Foundation, amely több rendezvénnyel kívánja ezeket ápolni és bemutatni.

Egyházi szervezetek:

Sport

Labdarúgó-csapata a Kerċem Ajax Football Club (1953), a gozói bajnokságban játszik.

Közlekedés

Rabat felől a 313-as busszal megközelíthető.

Jegyzetek

  1. ↑ Jelentése: Hajolni, nem törni
  2. ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. ↑ A Census of Population and Housing 2005 forrásban Fontana és Kerċem területi adatai felcserélve szerepelnek!
  4. ↑ „5000-year-old tombs under study in Kercem”, Times of Malta, 2009. október 10.. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
  6. ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 

Források

Gozo (Għawdex)
Gozo helyi tanácsaiFontana · Għajnsielem · Għarb · Għasri · Kerċem · Munxar · Nadur · Qala · Rabat · San Lawrenz · Sannat · Xagħra · Xewkija · Żebbuġ
Gozo más településeiMarsalforn · Mġarr · Santa Luċija · Xlendi
Gozo természeti értékeiDwejra · Generális-szikla · Mġarr ix-Xini · Ramla Bay
Gozo kulturális értékeiCitadella · Ġgantija · Gozo megalitikus építményei · Gozo népi hagyományai · Keréknyomok · Megváltó Krisztus szobra · Xagħrai kőkör
Málta helyi tanácsai és települései
Malta helyi tanácsaiAttard · Balzan · Birgu · Birkirkara · Birżebbuġa · Bormla · Dingli · Fgura · Floriana · Għargħur · Għaxaq · Gudja · Gżira · Ħamrun · Iklin · Isla · Kalkara · Kirkop · Lija · Luqa · Marsa · Marsaskala · Marsaxlokk · Mdina · Mellieħa · Mġarr · Mosta · Mqabba · Msida · Mtarfa · Naxxar · Paola · Pembroke · Pietà · Qormi · Qrendi · Rabat · Safi · San Ġiljan · San Ġwann · San Pawl il-Baħar · Santa Luċija · Santa Venera · Siġġiewi · Sliema · Swieqi · Tarxien · Ta’ Xbiex · Valletta · Xgħajra · Żabbar · Żebbuġ · Żejtun · Żurrieq
Malta más településeiBaħar iċ-Ċagħaq · Baħrija · Bidnija · Bubaqra · Buġibba · Burmarrad · Fleur-de-Lys · Ħal Farruġ · Manikata · Marfa · Paceville · Qawra · Swatar · Ta’ Qali · Xemxija
Gozo helyi tanácsaiFontana · Għajnsielem · Għarb · Għasri · Kerċem · Munxar · Nadur · Qala · Rabat · San Lawrenz · Sannat · Xagħra · Xewkija · Żebbuġ
Gozo más településeiMarsalforn · Mġarr · Santa Luċija · Xlendi