Páskán
Mai cikkünkben a Páskán-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok vitát váltott ki. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak most kezdi felfedezni ezt a területet, ez a cikk kulcsfontosságú információkat és érdekességeket tartalmaz, amelyek segítenek jobban megérteni a témát. A kezdetektől napjaink relevanciájáig, lehetséges gyakorlati alkalmazásain keresztül részletesen és kimerítően elmélyülünk a Páskán-ben, hogy az olvasás végén tájékozottabbnak és szélesebb perspektívájúnak érezze magát ebben az izgalmas témában. Tarts velünk ezen a felfedező úton!
| Páskán (Pașcani) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Iași | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Pașcani | ||
| Beosztott falvak |
| ||
| Polgármester | Grigore Crăciunescu | ||
| Irányítószám | 705200 | ||
| SIRUTA-kód | 95391 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 23 989 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 10 | ||
| Község népessége | 30 766 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 567 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210–250 m | ||
| Terület | 75,42 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 15′ 07″, k. h. 26° 43′ 23″47.251944°N 26.723056°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 07″, k. h. 26° 43′ 23″47.251944°N 26.723056°E | |||
 | |||
| Páskán weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páskán témájú médiaállományokat. | |||
Páskán (románul Pașcani) megyei jogú város (municípium) Iași megyében, Moldvában, Romániában.
Elhelyezkedése
A város a megye nyugati részén található, 75 km-re a megyeszékhelytől, Jászvásártól nyugat-északnyugat irányban, a Suceavai-fennsík déli részén, a Szeret folyó jobb partja felőli oldalon.
Történelem
Első írásos említése 1419-ből való, majd 1453-ból való okiraton is megjelemik a neve, melyet Alexăndrel moldvai fejedelemnek címeztek, mely szerint a falu egy Oană Pașcă nevű bojár tulajdonában van, innen származtatják a város nevét is.
A város már a 19. században fontos út- és vasúti csomópont, valamint vásáros hely volt, ahol évi 21 nagyvásárt tartottak. A város fejlődését is nagyrészt földrajzi helyzetének köszönheti. Itt megy keresztül a Suceavát Bacăuval, illetve Bukaresttel összekötő vasúti fővonal, továbbá a Iasi felé tartó vasútvonal itt ágazik ketté.
1890-ben 782, 1912-ben 1717 lakost számoltak itt össze. 1992-ben már 35.897 lakosa volt.
Jelentős gépgyártással, fémfeldolgozó- és élelmiszeriparral rendelkezik.
Testvérvárosok
Hírességek
- Mihail Sadoveanu (1880–1961) író, politikus
- Constantin Ciopraga (n. 1916) kritikus, irodalomtörténész
- Ion Vasilenco (1926–1977) kritikus, irodalomtörténész
- Eugen Nechifor (1929–2003) politikus, polgármester
- Octavian Nemescu (1940–) zeneszerző
- Mihail Voicu (1943–) mérnök, akadémikus
- Mircea Ciopraga (1960–) politikus
- Corina Dănilă (1972–) színésznő
Nevezetességek
- Szent Mihály- és Gábor temploma - 1664-ben épült, műemlék épület.
- Cantacuzino - Paşcani család udvarháza (Casele Cantacuzino) - A 17. században épült. A lakóház építészet helyi fejlődésére jellemző, hogy zárt térrészeit árkádos nyitott veranda egészíti ki. Az épület a Cetățuia-kolostor elöljárójának háztípusával rokon, de annál keletiesebb.
Források
- Panoráma (1978) Moldvai utazások ISBN 963 243 099 9
Hivatkozások
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
