Párnakönyv

Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Párnakönyv-et, egy olyan témát, amely az elmúlt években sok érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig megvizsgáljuk a Párnakönyv minden vonatkozását, hogy átfogó és teljes áttekintést adjunk. Interjúk, kutatások és elemzések segítségével igyekszünk jobban megérteni ezt a témát és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A tudományos életben betöltött relevanciájától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Párnakönyv sokak figyelmét felkeltette, és számos kérdést és aggályt generált, amelyekre ebben a cikkben megpróbálunk választ adni. Csatlakozzon hozzánk a felfedezés és a Párnakönyv megismerésének útján!

Párnakönyv
SzerzőSzei Sónagon
Eredeti cím枕草子
Nyelvklasszikus japán
Műfajzuihicu
A Wikimédia Commons tartalmaz Párnakönyv témájú médiaállományokat.

A Párnakönyv (Makura no szósi) Szei Sónagon japán udvarhölgy naplója a 990-es évekből és az 1000-es évek elejéről. Költőisége irodalmi jelentőségűvé teszi ezt az egyik legrégebbről fennmaradt, prózában írott japán művet.

Listák

Szei Sónagon naplójában szabályos listákat vezet arról, hogy mit tart kellemesnek vagy kellemetlennek, csípős nyelvű leírásait udvarhölgytársairól, érdekes udvari eseményekről is listák formájába önti.

A Párnakönyvben használatos írásjegyekről

Egy hiragana írásjegy

Szei Sónagon a versekhez és levelezéshez használt hiragana írásjegyekkel írta naplóját. A hiragana a kínaiaktól átvett kandzsi írásjegyekből egyszerűsödött le. „Kurzív” ecsetvonású hiraganával írták a harmincegy szótagos (5–7–5–7–7) szerelmes verseket, a vakákat is a kor császári udvarában. A hiragana használatát férfiatlannak tekintették, a kandzsik használatát viszont nőietlennek.

Magyarul

  • Párnakönyv; ford. Philipp Berta; in: Párnakönyv. Japán irodalmi naplók a X-Xl. századból; Európa, Bp., 1966

Érdekesség

A Párnakönyv ihlette Peter Greenaway 1996-os filmjét is

Külső hivatkozások