Nakajama no Tadacsika
A mai világban a Nakajama no Tadacsika egyre fontosabb és fontosabb téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Nakajama no Tadacsika olyan témává vált, amely az élet minden területéről és minden korosztályból hatással van az emberekre. Akár személyes, akár munkahelyi, akár társadalmi szférában, a Nakajama no Tadacsika ma érdeklődés és vita tárgyává vált. Emiatt kulcsfontosságú a Nakajama no Tadacsika-hez kapcsolódó szempontok teljes körű feltárása, hatásának megértése, valamint a lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások elemzése. Ebben a cikkben a Nakajama no Tadacsika különböző aspektusaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a minket annyira foglalkoztató témáról.
| Nakajama no Tadacsika | |
 | |
| Született | 1131 |
| Elhunyt | 1195. április 23. (63-64 évesen) |
| Állampolgársága | japán |
| Gyermekei | Kanemune Nakayama |
| Szülei | Fujiwara no Tadamune |
| Foglalkozása | szamuráj |
Nakajama no Tadacsika (japánul: 中山忠親, Hepburn-átírással: Nakayama no Tadachika) (1131 – 1195. április 23.) japán udvari nemes, császári főminiszter és történész, egyes kutatók szerint ő írhatta a Mizu-kagami („Víztükör”) (japánul: 水 鏡) című történelmi művet, a Si-kagami („Négy tükör”) összefoglaló néven ismert négy kagami egyikét, amely Japán történelmét örökíti meg a legendabeli Dzsinmu császár korától egészen 850-ig. Szankaiki címen fennmaradt naplója forrásértékű a 12. századi szamurájháborúk megértéséhez. Jeles udvari arisztokrata család sarja volt, utódai a Meidzsi-kortól 1945-ig a nyugati átvételként kreált márki rangot viselték.
Források
- E. Papinot: Historical and Geographical Dictionary of Japan, Tuttle, Tokyo, 1988, ISBN 0804809968
