Pápai Páriz Ferenc

Pápai Páriz Ferenc
Született1649. május 10.
Dés
Elhunyt1716. szeptember 10. (67 évesen)
Nagyenyed
Állampolgárságaerdélyi
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
író,
tanító
IskoláiBázeli Egyetem (–1674, orvostudomány)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pápai Páriz Ferenc témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai Páriz Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ars heraldica, 1695

Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.

Élete

Pápai Páriz Imre református lelkész író és Kávási Krisztina fia. Nagyatyja Páriz Ferenc polgár és kereskedő volt Pápán, innét vette a család a Páriz-Pápai nevet. Tanulmányait a dési református iskolában kezdte, Fogarasi Mátyás keze alatt. Édesapjával, aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvari lelkésze lett, Gyulafehérvárra költözött, és ott folytatta a tanulást. 1663. június 6-án anyja, 1667. május 8-án pedig apja is meghalt, a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésük alá, s őt Marosvásárhelyre adták iskolába. A gimnáziumi osztályok elvégzése után pedig Nagyenyedre a Bethlen-kollegiumba vitték, ahol olyan tanárok tanították, mint Csernátoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel.

Ezután jó tanulmányi eredményeinek elismeréseképp külföldi egyetemekre küldték; 1672. március 11-én indult útjára, május 1-jén érkezett Boroszlóba. Lipcsében orvosi tudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben a filozófia doktorrá avatták, de a heidelbergi akadémia által felkínált tanári állást nem fogadta el. Bázelben tanult tovább két évig, tanárai Johann Heinrich Glaser (Glaserus), Zwinger, Wettstein, Bauhin és Hoffman voltak. 1674. október 20-án orvosdoktori címet kapott, valamint a bázeli orvosi kar ülnöke lett. Barátságot kötött Hottinger teológussal és Muralt orvosdoktorral valamint Peyer Konráddal. 1675-ben tért vissza Magyarországra, ahol Kolozsvár és Debrecen is szívesen alkalmazta volna orvosként, de ő visszautasította az ajánlatot, csakúgy mint Nagyenyedét. Bihar vármegye orvosa lett.

1676. március 24-én feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. 1677. március 13-án Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szeptember 20-án fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. január 4-én beiktatták hivatalába. 1685. augusztus 25-én Szentmiklóson megbetegedett, felesége 5 hétig ápolta sikerrel, de utána ő lett beteg és október 19-én meghalt.

1686. március 7-én újraházasodott Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály fejedelem háziorvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként 1707 őszétől, másfél évi bujdosása közben Nagykárolyban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni bíró által 600 forintot küldött neki.

Arcképe, az eredeti metszet után rajzolta Cserna K., fénynyomatban Dézsi Lajos, P. életrajza mellett. (Ugyanez a Vasárnapi Ujságban 1860, fametszetben).

Művei

Dictionarium Hungarico-Latinum, Olim magnâ curâ à clarissimo viro (1767)

Alkalmi költeményei: Justa Piis Manibus… Com. Dionisii Banffi… Basileae, 1674, görög verse; Plausus Votivus… Uo. 1674, görög és latin verse; Kopis, Hohannes Dissertatio Textualis… Tigvri Helv., 1675, görög üdvözlő verse; Silvani, Martini Philosophia… Heidelbergae, 1678. görög versei; Jástfalvi Török Georgius, Dissertatio Theologica… Francofurti ad Viadrum, 1711

Naplója 1649–1691-ig latin és magyar szöveggel (Irodalomtörténeti Közl. 1892. 388-98., 499-515. l. Közli Koncz József); Halotti emlékverse Bethlen Elek fölött (M. Tótfalusi K. Miklós, Kegyességgel, betsülettel, közönséges munkával érdemlett igazság koronája. Kolosvár, 1696 cz. munkájában).

Síremléke a nagyenyedi református temetőben

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok