Otok (Slivno)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Otok (Slivno) témájában, feltárva annak eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött jelentőségét. A Otok (Slivno) évtizedek óta a kutatás és érdeklődés tárgya, vitákat és elmélkedéseket generálva a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Egy részletes elemzés segítségével igyekszünk jobban megérteni a Otok (Slivno) körüli különböző szempontokat, a történelmi vonatkozásaitól a mai szerepéig. Ez a cikk átfogó és gazdagító látásmódot kíván nyújtani a Otok (Slivno)-ről, hogy az olvasó alaposan megérthesse ezt a ma oly fontos témát.
| Otok | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20357 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 3 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″42.993000°N 17.492000°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 35″, k. h. 17° 29′ 31″42.993000°N 17.492000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otok témájú médiaállományokat. | |
Otok falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése
Makarskától légvonalban 50, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 8, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 11 km-re délnyugatra Neretva völgyének alsó részén, a folyó deltavidékén fekszik.
Története
A település körüli magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír halomsírok is bizonyítanak.
A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Az ekkor létrejött települések közé tartozott Otok is. 1948-tól településrész volt, majd 1981-ben Mihalj és Trn egy részével egyesítették. 1991-ben lakosságát Dubával együtt számlálták. A mai értelemben vett Otok csak 2001 óta létezik. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 71 | 57 | 90 | 91 | 0 | 102 | 81 | 70 |
(1948-tól településrészként. 1981-ben Mihalj és Trn egy részével alakították ki, 1991-ben Otok-Duba néven szerepel. 2001 óta önálló település.)
Nevezetességei
Illír eredetű ókori halomsírok a település határában.
Gazdaság
A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
- Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb
