Ebben a cikkben a Odze György témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. A Odze György olyan téma, amely világszerte érdeklődést váltott ki, vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. A kezdetektől napjainkig a Odze György-et szakértők és akadémikusok tanulmányozták, akik igyekeztek megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben a Odze György különböző perspektíváit, valamint a jelenlegi kontextusban való relevanciáját és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit vizsgáljuk meg.
Odze György | |
Az 1986-os Körkép antológiában megjelent portréja Vahl Ottó felvétele | |
Élete | |
Született | 1949. július 22. (75 éves) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Odze Endre Grosz Margit |
Házastársa | Mészáros Annamária (1980-) |
Gyermekei | Odze Orsolya (1981) Odze Katalin (1981) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény |
Első műve | Ténymásolatok (elbeszélések, 1978) |
Irodalmi díjai | IRAT-nívódíj (1991) |
Odze György (Budapest, 1949. július 22. –) magyar író, műfordító.
Odze Endre és Grosz Margit gyermekeként született.
Főiskolai tanulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végezte 1967–1970 között.
London School of Economics, International Politics and Communications 1998-1999 között.
Tanárként a Szegedi József Attila Tudományegyetem Kommunikáció és újságírás szakán oktatott.
1970–1974 között a Malév forgalmi tisztviselője volt. 1972-től jelentek meg novellái és publicisztikái. 1974–1983 között a Kulturális Kapcsolatok Intézete, majd a Művelődési Minisztérium tisztviselője, 1983–1988 között Delhiben a Magyar Kulturális Központ munkatársa, 1988–1992 között a Magyar Tudományos Akadémia sajtótitkára volt. 1992-től a Külügyminisztériumban dolgozott; 1994-től a londoni nagykövetség munkatársaként, ezt követően Pekingben (2002–2006), majd pedig Helsinkiben tanácsosként teljesített külszolgálatot. 2007-ben külügyi szóvivő, majd a kommunikációs stratégia vezetője volt. 2011-ben visszavonult az aktív diplomáciától és Tihanyban él, írói tevékenységét folytatja.
Önéletrajzi írásaiban az 1945 utáni értelmiségi nemzedék életérzését, erkölcsi konfliktusait ábrázolta. Fordít, rádió- és tévéjátékokat ír.
1980-ban feleségül vette Mészáros Annamáriát, akitől 1981-ben ikerleányai születtek: Orsolya és Katalin.