Napjainkban a Sidney Sheldon nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A Sidney Sheldon hosszú ideje tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Jelentősége az emberek mindennapi életére gyakorolt közvetlen hatásában rejlik, valamint politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi befolyásában. Ebben a cikkben a Sidney Sheldon-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját. Ezen kívül reflektálunk azokra a lehetséges kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket a Sidney Sheldon jelent a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Sidney Sheldon-ről és annak fontosságáról a kortárs társadalomban.
Sidney Sheldon | |
Élete | |
Született | 1917. február 11. Chicago, Illinois |
Elhunyt | 2007. január 30. (89 évesen) Rancho Mirage, Kalifornia |
Sírhely | Westwood Village Memorial Park temető |
Nemzetiség | amerikai |
Házastársa | Jane Kaufman Harding Jorja Curtright Alexandra Sheldon |
Gyermekei | Mary Sheldon |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | krimi, thriller |
Alkotói évei | 1969–2007 |
Kitüntetései |
|
Sidney Sheldon weboldala |
Sidney Sheldon (született Sidney Schechtel) (Chicago, 1917. február 11. – Rancho Mirage, 2007. január 30.) amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró.
Sidney Sheldon 1917-ben született orosz zsidó származású szülők gyerekeként, Chicagóban, Sidney Schechtel néven. Anyja Natalie Leeb (1897–1983), apja Ascher „Otto” Schechtel ékszerboltot vezetett. Bár saját bevallása szerint családjában ő volt az egyetlen, aki középiskolát végzett és apja egyáltalán nem olvasott, Sidney figyelme már korán az irodalom felé fordult: gyerekkorában verseket írt és ezek egyikével tízévesen már pénzt is keresett. Aztán a Northwestern University hallgatójaként rövid színdarabokat írt a drámacsoport részére. Elhatározván, hogy szövegkönyvíró lesz, tizenhét éves korában, Chicagót hátrahagyva Los Angelesbe ment. Első munkájaként forgatókönyvek szemlézett a Universal Studios-nál.
A második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok légierejénél szolgált pilótaként. Leszerelése után New Yorkban élt, ahol musicaleket írt a Broadway számára, ezek egyikével, a Redhead cíművel 1959-ben elnyerte a Tony-díjat. Később visszatért Hollywoodba, ahol megírta a The Bachelor and the Bobby-Soxer (Az agglegény és a tinédzser) című film forgatókönyvét, amiért 1947-ben a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Oscar-díjat kapott. Több televíziós sorozat forgatókönyvét is évekig ő írta: Jeannie, a háziszellem (I Dream of Jeannie), The Patty Duke Show, Hart to Hart és Nancy.
Regényírásba ötvenéves kora után kezdett, első műve, a The Naked Face (Álarc nélkül) 1969-ben jelent meg, és rögtön meg is kapta az Edgar Allan Poe-díjat a legjobb első regény kategóriában.
Első feleségével, Jane Kaufman Hardinggel 1945-ben házasodtak össze és 1948-ban váltak el. Második feleségét, Jorja Curtrightot 1951-ben vette el, és 1985-ig, Jorja haláláig éltek házasságban; egy Mary nevű lányuk született. Alexandra Sheldon 1989-től 2007-ig, Sidney Sheldon haláláig volt a felesége.
Évekig bipoláris zavarral küzdött, tizenhét éves korában öngyilkosságot kísérelt meg, amiről a The Other Side of Me (A másik énem) című önéletrajzi regényében vallott.
2007. január 30-án tüdőgyulladásból adódó szövődmények következtében hunyt el a kaliforniai Rancho Mirage-ban.
Könyveit ötvenegy nyelvre fordították le, és 180 országban több mint 300 millió példányban keltek el. Mindegyik regénye első helyezést ért el a The New York Times bestseller listáján, és sokat meg is filmesítettek.[1]