Oberschall Magda

Ebben a cikkben a Oberschall Magda-et globális és nyitott szemszögből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Ennek jelentőségét, következményeit és a jelenleg felmerülő lehetséges kihívásokat elemezni fogják. Hasonlóképpen különböző megközelítéseket és nézőpontokat is megvizsgálunk annak érdekében, hogy olyan panorámaképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy mélyen megértsék a Oberschall Magda relevanciáját a különböző kontextusokban. Kimerítő elemzéssel igyekszünk hozzájárulni a témával kapcsolatos vitához és elmélkedéshez, azzal a szándékkal, hogy új nézőpontokat adjunk és gazdagítsuk a tudást a Oberschall Magda körül.

Oberschall Magda
SzületettOberschall Magdolna Irén Anna Katalin
1904. január 4.
Budapest
Elhunyt1985. október 28. (81 évesen)
Bryn Mawr
Állampolgárságamagyar
HázastársaBárány István (1931–1943)
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeFiumei úti sírkert (11/1-1-15)[1]

Oberschall Magda, Bárányné (Budapest, 1904. január 4.Bryn Mawr, Philadelphia, 1985. október 28.) magyar művészettörténész.

Élete és munkássága

Oberschall Viktor Kelemen (1869–1956) pénzügyi tisztviselő és Müller Katalin (1878–1944) lánya.[2] Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on végezte. 1930-ban védte meg doktori disszertációját a holland és flamand festészet nemzeti sajátosságai témakörében. 1931. október 3-án feleségül ment Bárány István úszóbajnokhoz, majd 1943-ban elváltak.[3]

1943-ig a Magyar Iparművészeti Múzeumban dolgozott, majd 1943 és 1946 között a Magyar Nemzeti Múzeumban a történeti osztályt vezette. 1946-ban egy ideig a budapesti egyetemen adott elő, majd külföldre távozott. Kezdetben az Egyesült Államokban élt, majd Münchenben a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1970-ben nyugdíjba vonult és visszatért az Egyesült Államokba.

Sírja a Fiumei úti sírkertben található.[4]

Fontosabb művei

  • Konstantinos Monomachos császár koronája (Budapest, 1937)
  • Magyarországi miseruhák (Budapest, 1937)
  • A nyírbátori stallumok (Budapest, 1937)
  • Magyar bútorok (Budapest, 1939)
  • Régi magyar vasművesség (Budapest, 1941)
  • Iparművesség Budán a törökkorban (Budapest, 1944)
  • Die Sankt Stephans Krone und die Insignien des Königreiches Ungarn (Wien–München, 1961)

Jegyzetek

Források