Manapság a Navarrai Mária aragóniai királyné olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Navarrai Mária aragóniai királyné egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Navarrai Mária aragóniai királyné legfontosabb aspektusait, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük ennek következményeit, kihívásait és a probléma megoldására javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk a szakértői véleményeket és a Navarrai Mária aragóniai királyné által érintett személyek tapasztalatait. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Navarrai Mária aragóniai királyné teljes és gazdagító elemzésében!
Navarrai Mária | |
Évreux-i Mária | |
![]() | |
Aragóniai Királyság királynéja | |
María de Navarra/Maria de Navarra | |
Uralkodási ideje | |
1342 – 1347. április 28. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Kasztíliai Eleonóra |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Valenciai Királyság királynéja | |
María de Navarra/Maria de Navarra | |
Uralkodási ideje | |
1342 – 1347. április 28. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Kasztíliai Eleonóra |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Szardíniai Királyság királynéja | |
Maria de sa Navarra | |
Uralkodási ideje | |
1342 – 1347. április 28. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Kasztíliai Eleonóra |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Mallorcai Királyság királynéja | |
María de Navarra/Maria de Navarra | |
Uralkodási ideje | |
1343 – 1347. április 28. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Aragóniai Konstancia |
Utódja | Portugáliai Eleonóra |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Évreux-ház (Capeting-ház) |
Született | 1330 Franciaország |
Elhunyt | 1347. április 28. (17 évesen) Valencia |
Nyughelye | 1. Szent Vince templom, Valencia 2. Poblet-kolostor |
Édesapja | III. Fülöp, Évreux grófja, iure uxoris navarrai király (1301–1343) |
Édesanyja | II. Johanna navarrai királynő, francia királyi hercegnő (1312–1349) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | IV. (Szertartásos) Péter aragón, valenciai, szárd és mallorcai király (1319–1387) |
Gyermekei | 1. Konstancia (1344–1363) 2. Johanna (1344–1385) 3. Mária (1345/46–1348) 4. Péter (1347–1347) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Navarrai Mária témájú médiaállományokat. | |
Navarrai Mária (1330 – Valencia, 1347. április 28.), katalánul: Maria de Navarra, spanyolul: María de Navarra, franciául: Marie d'Évreux/de Navarre, szárdul: Maria de sa Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), házassága révén Aragónia, Valencia, Szardínia és Mallorca királynéja, Barcelona grófnéja. Az Évreux-ház tagja.
Édesapja III. Fülöp iure uxoris[1] navarrai király, Évreux-i Lajos francia királyi herceg (III. Fülöp francia király és Brabanti Mária fia) és Artois-i Margit elsőszülött fia. Édesanyja II. Johanna suo iure[2] navarrai királynő, X. (Civakodó) Lajos francia és navarrai király, valamint Burgundiai Margit egyetlen gyermeke. Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, Blanka VI. Fülöp feleségeként francia királyné lett, míg öccse Károly II. (Gonosz) Károly néven navarrai király.
Máriát 1342-ben, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták IV. (Szertartásos) Péter aragón királyhoz. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, Konstancia születése (1344) idején Mária még csak tizennégy éves volt.
Első és egyetlen fia, Péter herceg 1347. április 28-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, I. Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1502-ig volt érvényben.[4]
IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, 1347. november 19-én újranősült, és feleségül vette Portugáliai Eleonórát, aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen 1350-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi aragón királynak, Jánosnak a megszületéséig elhúzódott, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.
Előző Kasztíliai Eleonóra |
Aragónia királynéja ![]() 1342–1347 |
Következő Portugáliai Eleonóra |
Előző Kasztíliai Eleonóra |
Valencia királynéja ![]() 1342 – 1347 |
Következő Portugáliai Eleonóra |
Előző Kasztíliai Eleonóra |
Szardínia királynéja ![]() 1342 – 1347 |
Következő Portugáliai Eleonóra |
Előző Aragóniai Konstancia |
Mallorcai királyné ![]() 1343 – 1347 |
Következő Portugáliai Eleonóra |
Előző Kasztíliai Eleonóra |
Barcelona grófnéja ![]() 1342 – 1347 |
Következő Portugáliai Eleonóra |
|