Márton aragóniai király

Mai cikkünkben a Márton aragóniai király izgalmas világába merülünk. A kezdetektől napjainkig a Márton aragóniai király alapvető szerepet játszott a társadalomban, mind személyes, mind globális szinten. Az évek során a Márton aragóniai király fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, és továbbra is releváns maradt a különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Márton aragóniai király legfontosabb aspektusait, elemezve annak hatását a különböző kontextusokban és a mai jelentőségét. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót a Márton aragóniai király oldalon!

Ez a szócikk az aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Márton (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a szicíliai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Márton (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk Idős Mártonról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Márton (egyértelműsítő lap).
I. Márton
Aragóniai Márton
RagadványneveEmberséges/Idős(ebb) Márton
Aragóniai Királyság királya
Martí I/Martín I
Uralkodási ideje
1396. május 19. – 1410. május 31.
KoronázásaZaragoza
1399. április 13.
Örököse1. (1396–1409): Ifjú Márton (fia, nyilvánvaló trónörökös)
2. (1409–1410): Aragóniai Frigyes (természetes unokája, nem hivatalos jelölés)
ElődjeI. (Vadász) János
UtódjaPrades Margit (Régens)
Szicíliai Királyság főkormányzója
Martino il Vecchio
Uralkodási ideje
1392. – 1409. július 25.
ElődjeGuglielmo Peralta
Andrea Chiaromonte
Manfredi Alagona
Utódjaönmaga mint király
Szardíniai Királyság királya
Martine I
Uralkodási ideje
1396. május. 19. – 1410. május 31.
Koronázásanem koronázták meg
Örököse1. (1396–1409): Ifjú Márton (fia, nyilvánvaló trónörökös)
2. (1409–1410): Aragóniai Frigyes (természetes unokája, nem hivatalos jelölés)
ElődjeI. (Vadász) János
UtódjaPrades Margit (Régens)
Szicíliai Királyság királya
Martino II
Uralkodási ideje
1409. július 25. – 1410. május 31.
Koronázásanem koronázták meg
Örököse(1409–1410): Aragóniai Frigyes (természetes unokája, nem hivatalos jelölés)
ElődjeI. (Ifjú) Márton
UtódjaNavarrai Blanka (Régens)
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született1356
Girona, Katalónia
Elhunyt1410. május 31. (54 évesen)
Barcelona, Katalónia
NyughelyePoblet-kolostor
ÉdesapjaIV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387)
ÉdesanyjaAragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnő (1325–1375)
Testvére(i)
Házastársa1. I. (Nagy) Mária, Luna grófnője (1353–1406)
Házastársa2. Prades Margit aragón infánsnő (1387/88–1429)
Gyermekei1. házasságából:
1. Márton (1374/75/76–1409)
2. Jakab (1378–fiatalon)
3. János (1380–fiatalon)
4. Margit (1384–fiatalon)
I. Márton aláírása
I. Márton aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Márton témájú médiaállományokat.

I. Márton (Girona,[1] Katalónia, 1356 – Barcelona, 1410. május 31.) vagy más néven Idős/Idősebb Márton vagy Emberséges Márton (Martin), katalánul: Martí l'Humà, olaszul: Martino il Vecchio vagy Martino l'Umanista, spanyolul: Martín el Humano, szárdul: Martine I de Aragona. 1396-tól Aragónia, Valencia, Mallorca, Szardínia királya, Barcelona grófja, 1409-től II. Márton néven Szicília királya. A Barcelonai-ház utolsó királya. Eugénia francia császárné (1826–1920) Idős Márton 15. (generációs) leszármazottja annak házasságon kívül született unokája, Aragóniai Jolán révén. I. (Pfalzi) Rupert (1352–1410) német király elsőfokú unokatestvére.

Élete

Idős Márton király aláírása

IV. (Szertartásos) Péter aragón király és Aragóniai Eleonóra szicíliai királyi hercegnő másodszülött fia. Másodszülöttként normális körülmények között nem volt sok reménye a trónra kerülésre, és kezdetben nem is sikerültek a királyi cím megszerzésére tett kísérletek sem. Apja 1378-ban névlegesen Szicília királyává nevezte ki anyai unokája, I. Mária szicíliai királynő ellenében, akinek az édesanyja, Aragóniai Konstancia szicíliai királyné IV. Péter elsőszülött gyermeke, és így Idős Márton mostohanénje volt, de a törvényes római pápa, VI. Orbán Mária királynő mellé állt. A királyi cím helyett a királynő apósa és Szicília kormányzója lett 1392-ben, miután egyetlen, nagykorúságot megért fia, Ifjú Márton feleségül vette a szicíliai királynőt. 1396-ban bátyja, I. János halála után[2] távollétében őt kiáltották ki Aragónia királyává. Aragóniába visszatéréséig felesége, Luna Mária aragón királyné, Lope lunai gróf és Brianda d'Agoult lánya látta el a régensi teendőket férje nevében. 1397-ben hajózott vissza Szicíliából Aragóniába, és foglalta el a trónját. 1399. április 13-án koronázták aragón királlyá Zaragozában.[3] 1406-ban meghalt a felesége, Mária királyné, 1409-ben pedig egyetlen nagykorúságot megért fia, Ifjú Márton is elhunyt törvényes utódok hátrahagyása nélkül. A rendezetlen trónöröklés okán a családi tragédiáktól egészségileg is összeroppant királyt tanácsadói újabb házasság megkötésére vették rá, hogy egy törvényes trónörökös születésével elejét vegyék egy esetleges örökösödési háborúnak. A király házasságon kívül született unokáját, Aragóniai Frigyest szerette volna örököséül jelölni, ezért törvényesíttette, de csak a száli törvény megkerülésével vagy eltörlésével lehetett volna ezt megvalósítani, viszont Márton király korai halála megakadályozta ennek a tervnek a végrehajtását. Aragóniai Margittal, aki a Barcelonai-ház Prades grófi ágából származott, 1409. szeptember 17-én megkötött házasságából nem született gyermeke,[4] így 1410. május 31-én bekövetkezett halálakor a trónöröklést rendezetlenül hagyta. Ezután öt trónkövetelő jelentkezett az aragón trónra, köztük az unokája is, de végül kétéves ádáz küzdelem után a caspei megegyezés értelmében spanyol unokaöccse, a kasztíliai régens, Ferdinánd infáns foglalta el az aragón trónt, és ezzel véget ért a katalán eredetű Barcelonai-ház uralma Aragóniában, és a katalánokkal szemben a spanyolok kerültek túlsúlyba Aragónia kormányzásában, amely előrevetítette a két királyság perszonálunióját, majd teljes egyesülését.

A házasságon kívül született unokáját, Frigyest bár törvényesítették, nem sikerült utódául jelölnie sem a fiának, Ifjú Mártonnak, akit apja túlélt, sem neki, így Idős Márton is úgy halt meg, hogy az utódlás kérdését nyitva és megoldatlanul hagyta. Fiúunokája révén nem maradtak utódai, viszont lányunokája, Jolán révén számos leszármazottja maradt, akik viszont nem vitték tovább az Aragón Korona országainak és Szicíliának a királyi címeit. Utódai között szerepel Eugénia francia császárné (1826–1920), aki Idős Márton 15. (generációs) leszármazottja.[5] Ó az egyetlen olyan ismert személyiség, aki (a beszámolók szerint) a nevetésbe halt bele. [6]

Gyermekei

Jegyzetek

  1. ↑ Girona a katalán és a hivatalos elnevezés, spanyolul pedig Gerona.
  2. ↑ A száli törvény értelmében a lányai, Johanna és Jolán nem örökölhették a trónt.
  3. ↑ Zaragoza a spanyol és a hivatalos elnevezés, katalánul pedig Saragossa.
  4. ↑ Margit királyné később titokban összeházasodott Joan de Vilaraguttal, akinek, szintén titokban, egy fiút szült 1416-ban, Joan Jeroni de Vilaragutot, akit Francesc de Cassasseja barcelonai kereskedő és királyi tanácsos gondjaira bízott, aki már ellátott hasonló feladatot az aragóniai királyi családban, mikor Idős Márton törvénytelen unokáit vitte Szicíliából Aragóniába, és a nagyszülei felügyelete alá helyezte őket.
  5. ↑ Lásd Lythgoe, Darrin: María Eugenia Portocarrero Palafox y Kirkpatrick (spanyol nyelven). Tabla de parentescos de don Fernando de Castilla, Regidor de La Palma. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  6. ↑ Kovács Gabriella: Tehetetlenül nézték, ahogy a pápa megfulladt egy légytől: 10 bizarr haláleset a középkorból
  7. ↑ Első házasságából született egy lánya, Elfa de Perellós, akitől voltak utódai.

Irodalom

  • Doran, Paul. The History of Court Fools (angol nyelven). London: John Edward Taylor nyomtatásában (1858). Hozzáférés ideje: 2015. március 25. 
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Morris, Paul N.. „Patronage and Piety. Montserrat and the Royal House of Medieval Catalonia-Aragon” (angol nyelven). Mirator Lokakuu 2000. . (Hozzáférés: 2015. március 25.) 
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Silleras-Fernández, Núria. Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain (angol nyelven), Farnham, England: Ashgate, 78–90. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2015. március 25.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Tramontana, Salvatore. Martino II d'Aragona (Martino il Vecchio), re di Sicilia (Martino I re d'Aragona), In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 71 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2008). Hozzáférés ideje: 2015. március 25. 

További információk

Előző
I. (Vadász) János 		Aragónia királya
1396 – 1410 		Következő
Prades Margit (Régens)
Előző
I. (Vadász) János 		Valencia királya
1396 – 1410 		Következő
Prades Margit (Régens)
Előző
I. (Vadász) János 		Mallorca királya
1396 – 1410 		Következő
Prades Margit (Régens)
Előző
I. (Vadász) János 		Szardínia királya
1396 – 1410 		Következő
Prades Margit (Régens)
Előző
I. (Vadász) János 		Barcelona grófja
1396 – 1410 		Következő
Prades Margit (Régens)
Előző
I. (Ifjú) Márton 		Szicília királya
1409 – 1410 		Következő
Navarrai Blanka (Régens)
Előző
III. (Együgyű) Frigyes 		Szicília névleges királya
1377 – 1389 		Következő
Ifjú Márton
Előző
Guglielmo Peralta
Andrea Chiaromonte
Manfredi Alagona 		Szicília főkormányzója
1392 – 1409 		Következő
önmaga mint király