A ma bemutatott cikkünkben a Marczali Henrik lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Marczali Henrik jelentős hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai relevanciájáig a Marczali Henrik számtalan területen hagyta nyomát. Ezen a vonalon megvizsgáljuk a Marczali Henrik különböző oldalait, időbeli fejlődését, a modern világra gyakorolt hatását és a jövőre nézve lehetséges következményeit. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Marczali Henrik történetén és társadalmunkra gyakorolt hatásán keresztül.
Hazatérése után a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magántanárrá, majd 1880-ban rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia1893. május 12-én választotta levelező tagjává. 1895. február 14-étől a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja volt. Ugyanebben az évben a Budapesti Tudományegyetemen az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. 1898-tól szerkesztette és újkori részében írta a Nagy képes világtörténet című sorozatot. Politikai állásfoglalása miatt, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után egy időre szabadságolták, majd 1924-ben végkielégítéssel elbocsátották. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3] Halálát végelgyengülés, dülmirigytúltengés okozta. Felesége Schmiedl Laura volt.
Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.
Szülei Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi és Freyer Rozália (1831–1906). Leánya, May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító. Unokája, May István János (1915–1996) irodalomtörténész.
Emlékezete
Sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben található. (Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 5/B, N/A, 10, 1) [4]
Művei
A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére (Budapest, 1874. Különnyomat a Földrajzi Közleményekből)
A magyar történet kútfői az Árpádok korában (Budapest, 1880, REAL-EOD németül Berlin, 1882 REAL-EOD)
Regesták a külföldi levéltárakból (1882. Különlenyomat a Történelmi Tárból
Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007
Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt.,
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981
Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. , Dante-Pantheon, 1936