Ebben a cikkben a Marczali Mihály izgalmas világába fogunk beleásni. Az eredetétől napjainkig minden olyan releváns szempontot megvizsgálunk, amelyek a Marczali Mihály fejlődését az idők során meghatározták. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatását és a témával kapcsolatos különböző perspektívákat. Elmerülünk a sok oldalában, igyekszünk megérteni valódi lényegét és az életünkben betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Marczali Mihály-ről.
Marczali Mihály | |
Született | 1824. június Városszalónak |
Elhunyt | 1889. október 5. (65 évesen) Marcali |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Marczali Henrik |
Foglalkozása | rabbi |
Iskolái | Károly Egyetem (–1852) |
Marczali Mihály, születési nevén Morgenstern Mihály (Szalónak, 1824. június – Marcali, 1889. október 5.) rabbi. Marczali Henrik történész és Marczali Pál orvos apja, May István irodalomtörténész dédapja.
Apai és anyai ágról való ősatyái egyaránt öt nemzedéken át rabbik voltak. Gyermekkorában atyjától tanult, aki híres talmudista volt, azután a nagymartoni és pozsonyi rabbiiskolát látogatta. Az utóbbi helyen világi írókkal is megismerkedett. Húszéves korában Pápára ment, ahol négy év alatt elvégezte a gimnáziumot. Azután egyetemi hallgató lett Prágában, ahonnét 1852-ben hívták meg Marcaliba, ahol kiválóan a magyarság érdekében működött, a szélső haladó párt híve volt. Az 1868-as országos zsidó kongresszusnak is egyik kiváló képviselője volt. Morgenstern családi nevét 1875-ben változtatta Marczalira. Elhunyt 1889. október 5-én, működésének 37. évében, örök nyugalomra helyezték 1889. október 7-én délután a marcali izraelita sírkertben. Neje a győri születésű Freyer Rozália volt, aki 1906. március 25-én hunyt el 75 éves korában.
Cikkeket írt a Magyar Izraelitába, a Pesti Ben-Chananjába, az Izraelita Közlönybe (1868-70) és több külföldi lapba.