Magyarhidegkút

A mai világban a Magyarhidegkút az emberek széles köre számára érdekes és vitatémává vált. A társadalomban egyre növekvő relevanciájával a Magyarhidegkút továbbra is változatos véleményeket és nézőpontokat generál, amelyek hatással vannak az egyéni és kollektív döntésekre. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Magyarhidegkút jelentős hatással van gondolkodásunkra és cselekvésünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarhidegkút-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint azt, hogy ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve.

Magyarhidegkút
Közigazgatás
TelepülésHidegkút
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Magyarhidegkút (Románia)
Magyarhidegkút
Magyarhidegkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 24° 53′ 45″46.338976°N 24.895856°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 24° 53′ 45″46.338976°N 24.895856°E

Magyarhidegkút (románul Vidacutul Unguresc) egykor önálló település Romániában, a Székelyföldön, ma a hargita megyei Hidegkút része.

Története

1432-ben említik először. Katolikus lakói a reformáció idején felvették a református vallást, de ekkor még nem volt saját templomuk, a falu lakói Nagysolymosra jártak át istentiszteletre. A 18. század elején végül templomot építettek, amelyben azonban továbbra is a nagysolymosi prédikátor tartotta az istentiszteleteket.

1839-ben a székelyszenterzsébeti görögkatolikus paróka három „filiájának” egyike Magyarhidegkúton volt, parókusa Ioan Șandor.

1910-ben 438 lakosából 268 magyar, 170 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. Az 1920-as években a román többségű Székelyhidegkúttal egyesítették, létrehozva Hidegkút települést.

Források