Lukács József (filozófus)
Ebben a cikkben a Lukács József (filozófus) témával foglalkozunk, amely ma nagyon fontos. A Lukács József (filozófus) olyan téma, amely nagy vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a tudományos területtől a szociális területig. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek életére és általában a társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Lukács József (filozófus) kulcsfontosságú vonatkozásaiban, feltárva eredetét, időbeli alakulását és különböző területekre gyakorolt hatását. Továbbá elemezzük a Lukács József (filozófus) lehetséges jövőbeli következményeit a mindennapi életünkben, valamint azokat a lehetséges megoldásokat és alternatívákat, amelyek felmerülhetnek a probléma hatékony kezelésére.
| Lukács József | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1922. december 16. Budapest |
| Elhunyt | 1987. január 7. (64 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint |
|
| Tudományos fokozat | a filozófiai tudományok doktora (1971) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Akadémiai Díj (1974) | |
Lukács József (Budapest, 1922. december 16. – Budapest, 1987. január 7.[1][2]) magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1978), majd rendes (1983) tagja.
Életpályája
A második világháború idején zsidó vallása miatt munkaszolgálatos volt. 1945-től a MADISZ országos, majd budapesti központjában dolgozott. 1947-től a MEFESZ propagandaosztályának titkára volt. 1948-tól a Fiatal Magyarország szerkesztője lett. Egyetemi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte el. 1949-ben filozófiai pártiskolát végzett, majd a Népművelési Minisztérium Irodalmi Főosztályára került. 1951-től a Természet és Technika című lap szerkesztője volt. 1952-1953 között a Külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának rádiócsoportját vezette. 1958-tól a Valóság, majd 1959-től a Világosság felelős szerkesztője, 1967-től főszerkesztője volt. 1959-től az ELTE filozófiai tanszékén adjunktus, később a valláskritikai kutatócsoport vezetője. 1973-tól tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1978-tól a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Magánélete
Felesége
1./ Dr. Dobó (Guttmann) Ágnes.Egy fiuk született: Lukács Gábor
2./ Kindler Magda
Művei
- Bevezetés a valláskritikába (Gecse Gusztávval és Pogány Róberttel, 1970)
- Igent mondani az emberre (valláselméleti, valláskritikai tanulmányok, 1973)
- Istenek útjai. A kereszténység előzményeinek tipológiájához (1973)
- Történelem, filozófia, vallásosság (tanulmányok, 1979)
- Egyházak és vallásosság a szocialista Magyarországon (szerkesztette, 1979)
- Eszmék és választások (1983)
- A mítosz ideje (akadémiai székfoglaló, 1985)
- A párbeszéd néhány kérdése és az erkölcs (1987)
- Vallás és vallásosság a mai Magyarországon. A hazai tudományos kutatások néhány eredménye (1987)
- Élő múlt. Előadások, cikkek, tanulmányok (1988)
Díjai, kitüntetései
- Szocialista Munkáért érdemérem (1960)
- Rózsa Ferenc-díj (1963)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1968)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Szocialista Magyarországért érdemrend (1982)
Jegyzetek
- ↑ Gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2012. október 31.)
- ↑ Gyászjelentés 2. . (Hozzáférés: 2012. október 31.)
