Ebben a cikkben a Lennart Carleson kérdésével foglalkozunk, amely rendkívül fontos a társadalom különböző területein. A Lennart Carleson már évek óta a kutatás és érdeklődés tárgya, és relevanciája ma is érvényes. A történelem során a Lennart Carleson döntő szerepet játszott az emberek életében, akár személyes, akár szakmai, akár tudományos szinten. Ezzel a cikkel igyekszünk elmélyíteni a Lennart Carleson ismereteit és megértését, feltárva annak különböző oldalait és lehetséges következményeit a modern társadalomban. Részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Lennart Carleson-hez kapcsolódó fontos szempontokat, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak.
Lennart Carleson | |
![]() | |
Született | Lennart Axel Edvard Carleson[1] 1928. március 18. (97 éves)[2][3][4] Stockholm[5] |
Állampolgársága | svéd |
Gyermekei | Caspar Carleson |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lennart Carleson témájú médiaállományokat. | |
Lennart Axel Edvard Carleson (Stockholm, 1928. március 18. –) Abel-díjas svéd matematikus.
Az Uppsalai Egyetemen végzett, majd ugyanott szerzett Ph.D.-t 1950-ben. Egy éven át a Harvardon folytatta tanulmányait, majd 1951-től kezdve, egy egy éves kitérőt leszámítva – amikor a Stockholmi Egyetem munkatársa volt – az Uppsalai Egyetemen tanított 1993-as nyugalomba vonulásáig. Pályafutása során számos egyetemen volt vendégoktató. Az Uppsala-i Egyetem, a Royal Institute of Technology in Stockholm és a Kaliforniai Egyetem emeritus professzora. 1978 és 1982 között a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke volt.[14]
Analízissel, elsősorban funkcionálanalízissel foglalkozik. Igazolta az egységkörben korlátos analitikus függvényekre vonatkozó korona-tételt. Híres tételében bebizonyította, hogy minden négyzetesen integrálható függvény Fourier-sora majdnem mindenütt konvergens.[14]