Ebben a cikkben a Grigorij Alekszandrovics Margulisz témáját tág és teljes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy releváns információkat nyújtsunk az olvasók számára. A Grigorij Alekszandrovics Margulisz-hez, eredetéhez, fejlődéséhez, hatásához és mai relevanciájához kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük. Ezen túlmenően a Grigorij Alekszandrovics Margulisz-ről szóló különböző vélemények és nézőpontok feltárásra kerülnek, hogy gazdagítsák a vitát, és átfogó képet nyújtsanak a témáról. A cikkben az egyes érvek alátámasztására adatok, statisztikák és alapos információk kerülnek bemutatásra, hogy minőségi és megbízható tartalmat biztosítsanak a Grigorij Alekszandrovics Margulisz-ről szerzett ismeretei elmélyítése iránt érdeklődő olvasók számára.
matematikai Wolf-díj (2005, for his monumental contributions to algebra, in particular to the theory of lattices in semi-simple Lie groups, and striking applications of this to ergodic theory, representation theory, number theory, combinatorics, and measure theory., Oroszország)
honorary doctorate of Claude Bernard University Lyon 1 (2013)[4]
Oppenheim 1929-es sejtését igazolva, 1986-ban bebizonyította, hogy ha n≥3 és a kvadratikus alak indefinit, valamelyik hányados irracionális, akkor minden ε>0-ra létezik nemnulla egész x vektor, amire |Q(x)|<ε.
Kazsdan egy állítását használva belátta Banach sejtését, vagyis azt, hogy n≥ 4-re a Lebesgue-mérték az egyetlen végesen additív, izometria-invariáns mérték az n dimenziós gömb Lebesgue-mérhető halmazain.
Explicit konstrukciót adott korlátos fokú expander gráfokra.