Napjainkban a László-Bencsik Sándor nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a László-Bencsik Sándor fontosabbá vált az emberek mindennapi életében. Akár személyes, akár munkahelyi, akár társadalmi szférában, a László-Bencsik Sándor meghatározó tényezővé vált, amely befolyásolja az emberek döntéseit és cselekedeteit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a László-Bencsik Sándor hatását és jelentőségét különböző kontextusokban, valamint a jelenkori következményeit és kihívásait.
László-Bencsik Sándor | |
![]() | |
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele | |
Született | 1925. december 14. Békésszentandrás |
Elhunyt | 1999. december 9. (73 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, szociográfus, koreográfus, egyetemi tanár |
Kitüntetései | SZOT-díj (1974) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz László-Bencsik Sándor témájú médiaállományokat. | |
László-Bencsik Sándor (Békésszentandrás, 1925. december 14. – Budapest, 1999. december 9.) magyar író, szociográfus, koreográfus, egyetemi tanár.
1942-1946 között Észak-Erdélyben végzett néprajzi és népnyelvi gyűjtést. 1944-1946 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem nyelv- és történelemtudomány, magyar szakát végezte el. 1946-ban kiutasították Romániából. 1946-1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1947-1953 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola, a Testnevelési Főiskola és az Állami Balettintézet néptánctanára volt. 1950-1954 között a Néphadsereg Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1955-1960 között koreográfusa volt. 1961-1966 között a Néphadsereg Központi Klubjának munkatársaként dolgozott. 1966-1973 között a Fősped exportcsomagolója, majd üzemvezetője volt. 1968-tól publikált. 1973-1980 között a Népművelési Intézet munkatársa volt. 1980-1986 között a Művelődéskutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa volt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 3.[1]