Merényi Zsuzsa

Ebben a cikkben a Merényi Zsuzsa témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. Megvizsgáljuk a Merényi Zsuzsa-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak fontosságát és hatását a mindennapi élet különböző területein. A keletkezésétől a fejlődéséig és a következményekig alaposan elemezzük ezt a témát különböző megközelítésekből, hogy teljes és objektív látásmódot nyújtsunk az olvasónak. A Merényi Zsuzsa egy releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, mivel jelentős hatással van a mai társadalomra.

Merényi Zsuzsa
Született1925. június 24.[1]
Barmen[2]
Elhunyt1990. augusztus 18. (65 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaLőrinc György
GyermekeiLőrinc Katalin
Foglalkozása
  • balettmester
  • balett-táncos
  • tanár
  • illusztrátor

Merényi Zsuzsa (születési neve: Schuller Zsuzsa;[4] további névváltozatai: Merényi L. Zsuzsa; L. Merényi Zsuzsa; Lőrinc Györgyné) (Barmen, 1925. június 24. – Budapest, 1990. augusztus 15.) balett-táncosnő, balettmester, szakíró, érdemes művész (1990).

Életpályája

1934–1935 között Szentpál Olga művészképzőjében tanulta a táncművészetet. 1945-ben lett a Szegedi Nemzeti Színház magántáncosnője. 1949–1952 között állami ösztöndíjjal a leningrádi Rimszkij-Korszakov Zeneművészeti Főiskola balettművész tagozatán A. Vaganovánál képezte tovább magát. 1952–1957 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense volt, majd a koreográfus-pedagógus szak tagozatvezető tanára lett. 1952-től az Állami Balettintézet tanára, 1954-től évfolyamvezető balettmestere volt. 1971–1987 között a balettpedagógusképző tanszak vezetője, főiskolai tanár volt.

Munkássága

Munkássága a balettmetodika területén volt kimelkedő. Fontosak Szentpál Olga életművével kapcsolatos kutatásai. A televízióban előadássorozatban ismertette a magyar tánctörténetet (1989). Tanított a Népművészeti Intézetben is. Szakpedagógusi pályáján több híres előadóművészt és balettmestert képzett ki. Kritikái, történet- és módszertani esszéi a Muzsika, a Táncművészet és a Tánctudományi Tanulmányok folyóirat évfolyamaiban jelentek meg.

Családja

Férje, Lőrincz György (1917–1996) balett-táncos, tanár balettigazgató volt. Lánya, Lőrinc Katalin (1957–) táncművész, koreográfus.

Könyvei

  • Kis könyv a táncról (társszerzőkkel, Budapest, 1961)
  • Balettszínpad és balettiskola (Tánctudományi Tanulmányok; 1963-1964)
  • Methodik des klassischen Tanzes (társszerző, Berlin, 1964, 1975-1976)
  • Táncművészeti ismeretterjesztés a TIT keretében (Táncművészeti Értesítő; 1964)
  • Olga Lepesinszkaja tanítási módszeréről (Táncművészeti Értesítő, 1965)
  • A tánc művészi fejlődésének törvényszerűségéről. Hozzászólás Vitányi Iván cikkéhez (Táncművészeti Értesítő, 1966)
  • Tapasztalatok az Állami Balett Intézet felvételi vizsgáin (Táncművészeti Értesítő, 1966)
  • A szovjet balettpedagógia hatása a magyar táncművészképzésre (Tánctudományi Tanulmányok, 1967-1968)
  • A balettórák zenekíséretéről (Táncművészeti Értesítő; 1969)
  • Az V. Nemzetközi Balettverseny Várnában (Táncművészeti Értesítő, 1970)
  • Vajnonen balettmester (Táncművészeti Értesítő, 1971)
  • Javaslattervezet a főiskolai pedagógus tanszak felállítására az Állami Balett Intézetben (Táncművészeti Értesítő, 1972)
  • Gondolatok a balettoktatás időszerű feladatairól (Táncművészeti Értesítő, 1973)
  • Koppenhágai jegyzetek (Táncművészeti Értesítő, 1975)
  • A táncos útja (Táncművészeti Értesítő, 1975)
  • Koppenhágai jegyzetek II (Táncművészeti Értesítő, 1976)
  • Két vizsgaelőadás a Szovjetunióban (Táncművészet, 1978)
  • Szentpál Olgára emlékezünk (Táncművészet, 1978)
  • Földanya gyermekei (Táncművészet, 1978)
  • Szentpál Olga munkássága. Halálának 10. évfordulója alkalmából (Tánctudományi Tanulmányok, 1978-1979)
  • Nádasi mester kombinációiból (Táncművészeti Dokumentumok, 1979)
  • A klasszikus balett módszertana (Budapest, 1985)
  • Beszélgetés Mirkovszky Máriával (Táncművészeti Dokumentumok, 1986)
  • Egy kinetográfiai leletről (Tánctudományi Tanulmányok, 1986-1987)
  • A kombináció készítés módszertana (Budapest, 1987)
  • Szabad tánc irányzatok (A színpadi tánc története Magyarországon című kötetben, Budapest, 1989)
  • Egy balettpedagógus naplótöredékei (Tánctudományi Tanulmányok, 1990-1991)
  • Gondolatok növendékeink kultúrtörténeti oktatásáról (Tánctudományi Tanulmányok, 1990-1991)

Díjai

  • Szocialista Kultúráért díj (1961)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
  • Érdemes Művész (1990)
  • Életműdíj a Magyar Táncművészetért (posztumusz, 2012)

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Nemzeti Névtér. Magyar Nemzeti Névtér , 2019. május 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  2. ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  4. ↑ https://www.epa.hu/04900/04973/00022/pdf/EPA04973_tanctudomanyi_2020_01_055-056.pdf

Források

További információk