Koronás sas (állat)
A mai világban a Koronás sas (állat) olyan releváns témává vált, amelyet egyre többen érdekelnek. A Koronás sas (állat) eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig felkeltette az akadémikusok, kutatók és hobbisták figyelmét. A jelenség jobb megértése érdekében ez a cikk átfogó képet ad a Koronás sas (állat)-ről, feltárva annak több oldalát, és kiemelve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Részletes elemzéseken és multidiszciplináris megközelítéseken keresztül igyekszik széles és gazdagító perspektívát adni az olvasónak a Koronás sas (állat)-ről és annak a mai világban való relevanciájáról.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
,_at_Ndumo_Nature_Reserve,_KwaZulu-Natal,_South_Africa_(28947411865).jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Stephanoaetus coronatus (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési terrülete
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Koronás sas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás sas témájú médiaállományokat és Koronás sas témájú kategóriát. |
A koronás sas (Stephanoaetus coronatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1]
A Stephanoaetus madárnem egyetlen élő tagja, és egyben a típusfaja is.
Előfordulása
Az afrikai erdőkben él, nyugaton Guineától a keleten fekvő Kenyáig, délre pedig a tengerparton a Jóreménység fokáig.
Megjelenése
A hím hossza 80 centiméter, a tojó hossza 90 centiméter; szárnyfesztávolsága 2 méter; a hím testtömege 3,5 kilogramm, a tojó testtömege 3,8 kilogramm. A kifejlett madár tollazata sötétebb, mint más afrikai erdei sasoknál. Háta többnyire palaszürke, hasoldala sárgásbarna vagy vöröses, sötét csíkozással. A fiatal madár tollazata sokkal világosabb, bóbitája fehér. A tollkoronát izgatott állapotban a madár felmereszti. Szárnya rövid és nagyon széles. Lába és karmai különösen erősek (akár 11 kg-ot képesek levegőben elvinni), így viszonylag nagy emlősöket is elejthet.
Életmódja
A madár egy életre választ párt, a madarak gyakran együtt vadásznak. Tápláléka madarak és emlősök. A koronás sas 15 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget 3-5 éves korban éri el. A költési időszak a száraz évszakban van. A fészekaljban többnyire 2 tojás található, de általában csak az egyik fióka marad meg. A tojásokon a tojó körülbelül 50 napig kotlik. A fiatal madarak 110-115 nap után repülnek ki.
Jegyzetek
- ↑ BirdLife International: 'Stephanoaetus coronatus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
