Magzatburkosok
Ez a cikk a Magzatburkosok problémájával foglalkozik, amely napjainkban egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Magzatburkosok nagy érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban, vitákat és vitákat váltva ki társadalmi, gazdasági és kulturális hatásairól. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Magzatburkosok-hez kapcsolódó különböző szempontok, valamint annak globális szintű következményeinek mélyreható elemzése. Hasonlóképpen átfogó és tárgyilagos látásmódot kíván kínálni a témáról, olyan kulcsfontosságú információkat nyújtva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy megértse a témának fontosságát és hatókörét ma.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kora karbon - jelenkor | ||||||||||||
 Teknős a tojásban
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Recens osztályok | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magzatburkosok témájú rendszertani információt. |
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak. Az embriófejlődés alapján különböztetik meg őket más állatoktól, amelynek során e csoport egyedeiben többféle membrán képződik, mint például az amnion, chorion és az allantoisz. A magzatburkosok megszületésükkor azonnal egy végtagokkal és vastag, rétegzett fedőhámmal (epithelium) rendelkező, tipikusan szárazföldi életmódra felkészült formát öltenek és nem lárvaszerű alakot, amely majd aztán átalakuláson megy keresztül, mint a kétéltűek esetében. A magzatburkosok esetében a kezdeti hám (ektoderma) bonyolult többrétegű fedőhámmá alakulása az embrionális szakaszban megy végbe a thyroid hormonok által serkentve és nem metamorfózissal. A magzatburkosok kifejlesztette speciális tulajdonságok közé tartozik a tojások fejlődése olyan formákig, amelyek szárazabb környezetben is biztosítják az embrió túlélését, illetve a tojás és sárgájának akkora mérete, amely már elegendő ahhoz, hogy táplálja fejlődése közben az embriót.
Rendszertan
Klasszikus rendszer
A klasszikus rendszertanban a magzatburkosokat három osztályba, a hüllők (Reptilia), madarak (Aves) és emlősök (Mammalia) osztályába sorolták. Ez a rendszerezés ismert a laikusok körében a leginkább. A hüllők (Reptilia) osztálya azonban parafiletikus, mivel mind az emlősök, mind a madarak őse ebbe az osztályba tartozik.
Morfológiai bélyegeken alapuló, monofiletikus csoportok
A hüllők parafiletikusságát feloldandó, az amniota (magzatburkosok) kládot a halántékablak száma alapján Anapsida (nincs halántékablak, teknősök), Synapsida (egy halántékablak, emlősszerűek és emlősök) valamint Diapsida (két halántékablakosak, kígyók, gyíkok, krokodilok és madarak) csoportokra osztották. Ezt a felosztást a morfológiai bélyegek alátámasztják, de a molekuláris törzsfák nem.
Az magzatburkosokon belül a Synapsida alapi helyzete, azaz korai elágazása morfológiailag és molekuláris módszerekkel is igazolható. A következő recens klád a Sauropsida, amely magába foglalja az összes ma élő hüllőt és madarat. A Sauropsida rendszertana viszont még tartalmaz problémákat, nevezetesen a teknősök (Testudines) helyzete vitatott. Morfológián alapuló rendszerben a teknősök egy korai leágazás, míg a Diapsida ettől elkülönül klád.[1]
Benton[2] alapján, a kihalt taxonokat csak a madarakhoz vezető úton megtartva, s a rendszertani szinteket kihagyva a Sauropsida morfológiai bélyegen alapuló, monofiletikus csoportokat tartalmazó kladogramja így néz ki:
| Amniota |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Több taxon és morfológiai (csonttani) bélyeg bevonásával Rieppel és deBraga[3] arra a következtetésre jutott, hogy a teknősök is a Diapsida csoportba tartoznak, s a Lepidosauria testvércsoportja. Pusztán egyetlen bélyegre – a halántékablakok számára – alapozott osztályozás félrevezető.
|
emlősök | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
_I_IMG_7881.jpg)
Molekuláris rendszer
A tisztán morfológiai rendszerekkel ellentétben a molekuláris jellemzőkön alapuló rendszerekben a teknősök nemcsak a Diapsidán belül válnak el, de közelebb állnak az Archosauriához, mint a Lepidosauriák.[4][5][6] Az még kérdéses, hogy a teknősök az Archosauria vagy a Crocodilia testvércsoportja.
A teknős ősök és az archosauria morfológiai bélyegeinek újraértékelésével a csonttani közös jellemző is kimutatható.[7]
|
emlősök | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Michael Laurin és Robert R. Reisz (1995). „A reevaluation of early amniote phylogeny”. Zoological Journal of the Linnean Society 113, 165-223. o.
- ↑ Michael J. Benton. Vertebrate Palaeontology. Wiley-Blackwell (2004). ISBN 978-0-632-05637-8
- ↑ Rieppel, O. és deBraga, M. (1996). „Turtles as diapsid reptiles”. nature 384 (6608), 453-455. o.
- ↑ Chiari, Ylenia; Cahais, Vincent; Galtier, Nicolas és Delsuc, Frederic (2012). „Phylogenomic analyses support the position of turtles as the sister group of birds and crocodiles (Archosauria)”. BMC Biology 10, 65. o. DOI:10.1186/1741-7007-10-65.
- ↑ Jonathan J. Fong, Jeremy M. Brown, Matthew K. Fujita, Bastien Boussau (2012). „A phylogenomic approach to vertebrate phylogeny supports a turtle-Archosaur affinity and a possible paraphyletic Lissamphibia”. PLoS ONE 7 (11), e48990. o. DOI:10.1371/journal.pone.0048990.
- ↑ Nicholas G. Crawford, Brant C. Faircloth, John E. McCormack, Robb T. Brumfield, Kevin Winker, Travis C. Glenn (2012). „More than 1000 ultraconserved elements provide evidence that turtles are the sister group of archosaurs”. Biology Letters 11 (6). DOI:10.1098/rsbl.2012.0331.
- ↑ Bhart-Anjan S. Bhullar and Gabe S. Bever (2009). „An archosaur-like laterosphenoid in early turtles (Reptilia: Pantestudines)”. Breviora 518, 1-11. o. DOI:10.3099/0006-9698-518.1.1.
