Herrerasauridae

A mai világban a Herrerasauridae soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a tudományos területen való relevanciája miatt, a Herrerasauridae sok ember érdeklődésének témája lett szerte a világon. Miközben a Herrerasauridae különböző aspektusait vizsgáljuk, fontos megvitatni a jelentőségét, következményeit és a környezetünkre gyakorolt ​​lehetséges következményeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Herrerasauridae-et, és felfedezzük annak jelentőségét a mindennapi élet különböző területein.

Herrerasauridae
Evolúciós időszak: késő triász 228–225 Ma
↓
A Herrerasaurus koponyája a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)
A Herrerasaurus koponyája a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Saurischia
Alrend: Theropoda
Család: Herrerasauridae
Benedetto, 1973
Szinonimák
  • Staurikosauridae Galton, 1977
  • Herrerasauria Galton, 1985
Nemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Herrerasauridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Herrerasauridae témájú kategóriát.

A Herrerasauridae család a dinoszauruszok egyik legrégibb csoportja. Első képviselőinek maradványai a 228 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor idején keletkezett kőzetrétegekből kerültek elő, a család utolsó tagjai pedig még a triász időszak vége előtt kihaltak. A herrerasauridák kicsi és közepes méretű (4 méternél nem hosszabb) húsevő theropodák[1] vagy bazális hüllőmedencéjűek voltak.[2][3]

Felfedezés

A család legismertebb tagjai Dél-Amerikából (Brazíliából és Argentínából) kerültek elő, ahol az első felfedezésük történt, az 1960-as években. Egy majdnem teljes Herrerasaurus ischigulastensis csontvázat az argentin San Juan tartománybeli Ischigualasto-formációban találtak meg 1988-ban. Ezen kívül részleges csontvázakra bukkantak Észak-Amerikában, és feltételezhető, hogy a herrerasauridák a többi kontinensen is előfordultak.

Anatómia

Anatómiájuk különleges és specializált, és a jelenlegi tudományos álláspont szerint egyetlen későbbi dinoszaurusz csoport sem származott tőlük. Gyakran az egészen kezdetleges és a fejlettebb tulajdonságok egyesülnek bennük. Az acetabulum (a medencecsont ízületi bemélyedése a combcsontfej számára) csak részben volt nyílt, emellett pedig csak két keresztcsonti csigolyával rendelkeztek, ami a legkevesebbnek számít a dinoszauruszok között. Fejlett szeméremcsontjuk hátrafelé fordult el és meghajlott, így a vége (főként a H. ischigulastensis esetében) a Tetanurae klád tagjaiéhoz vált hasonlóvá. Kezdetleges, de a theropodákra jellemző háromujjú és görbe karmokban végződő kezükön öt kézközépcsont volt, a harmadik ujjuk hosszabbra nőtt a másodiknál. A herrerasauridák a többi theropodához hasonlóan csuklós állkapoccsal rendelkeztek.

Taxonómia

Jegyzetek

  1. ↑ Nesbitt, S. J., Smith, N. D., Irmis, R. B., Turner, A. H., Downs, A., Norell, M. A. (2009). „A complete skeleton of a Late Triassic saurischian and the early evolution of dinosaurs”. Science 326 (5959), 1530–1533. o. DOI:10.1126/science.1180350. 
  2. ↑ Langer, Max C..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka: Basal Saurischia, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 25–46. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 
  3. ↑ Langer, M.C, and Benton, M.J. (2006). „Early dinosaurs: a phylogenetic study”. Journal of Systematic Palaeontology 4 (4), 309–358. o. DOI:10.1017/S1477201906001970. 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herrerasauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.