Korcsmáros Pál

Mai cikkünkben elemezzük a Korcsmáros Pál jelentőségét jelenlegi társadalmunkban. A Korcsmáros Pál olyan téma, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált, és vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. A történelem során a Korcsmáros Pál alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta gondolkodásmódjukat, cselekvésüket és a környezetükhöz való viszonyukat. Ebben a cikkben a Korcsmáros Pál-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a kultúrára és társadalomra gyakorolt ​​hatásától a személyes és szakmai fejlődésben betöltött szerepéig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Korcsmáros Pál etikai és morális vonatkozásait, valamint azt, hogy pozitív változásokat idézhet elő a világban. Kétségtelen, hogy a Korcsmáros Pál olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál tanulmányozásának és megértésének elmélyítéséhez.

Korcsmáros Pál
Született1916. május 22.
Budapest
Elhunyt1975. május 24. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekei
Foglalkozásagrafikus, könyvillusztrátor és újságíró
SírhelyeRákospalotai köztemető (17, 1, R/XII, 26)

Korcsmáros Pál (Budapest, 1916. május 22. – Budapest, 1975. május 24.), magyar grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és újságíró, Korcsmáros Péter operaénekes és Korcsmáros György színész, rendező édesapja. Nagybátyja Korcsmáros Nándor (1883–1959) író, újságíró.[1]

Életrajz

A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1944-ben az üldözések idején segített a bajba jutottakon, hamis iratokat készített számukra.

A háború befejezése után a sajtóhoz került. 1945-től a Kossuth Népe, a Képes Hét, a Friss Újság, a Béke és Szabadság munkatársa, közben egy ideig a Néphadsereg Lapjának tördelőszerkesztőjeként is dolgozott. Első képregénye 1955-ben a Szabad Ifjúságban jelent meg Hazádnak rendületlenül… címmel, amely Vörösmarty Mihály életét dolgozta fel.

1957-ben a Füles című hetilap egyik alapító tagja. Az 1958-ban megjelent Dumas Monte Cristo grófjának adaptációját tartják az első, igazán kiforrott képregényének. Tíz éven át tartó diadalút vette kezdetét, megszülettek a műfaj emblematikus darabjai, Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitányával az élen.

A realista stílust képes volt annyira groteszkre torzítani, hogy a Rejtő-regények legavatottabb rajzolójává vált, de Rideg Sándor Indul a bakterházát is nehéz lenne más figurákkal elképzelni. Volt úgy, hogy pályája csúcsán 180 képkockát rajzolt meg havonta.

Korcsmáros népszerűsége töretlen maradt, míg 1968-ban meg nem romlott látása, és egyre gyengébb minőségű rajzokat készített. Operációja után még visszatért régi, letisztult stílusához, de rajzban már nem volt olyan dinamikus, mint fénykorában.

1975. május 24-én hunyt el Budapesten.

Emlékezete

Korcsmáros Pál-díj

A Képes Kiadó a Magyar Képregény Szövetség közreműködésével 2012-ben hozta létre a róla elnevezett díjat. A Korcsmáros Pál-díjat az a képregényrajzoló nyerheti el, aki előző évben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta, akár hazai publikációkkal és egyéb tevékenységgel, akár külföldi megjelenésekkel.[2]

Főbb képregényei

  • Dumas: A három testőr (1959)
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1959)
  • Arany János: Toldi (1963)
  • Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (1964)
  • Rideg Sándor: Indul a bakterház (1967)
  • Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka (1973)
  • A Rejtő Jenő-képregényeket felújítva és színezve 2004-től keményfedeles kiadásban újra megjelentette a Képes Kiadó.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.kepeskiado.hu/korcsmaros-pal-bio-es-bibliografia
  2. ↑ „Korcsmáros Pál-díj” 
  3. ↑ Képes Kiadó: A Rejtő-Korcsmáros képregények felújítása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. október 4.)

Források

További információk