Korcsmáros Nándor

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Korcsmáros Nándor témáját, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai relevanciáig megvizsgáljuk, hogy a Korcsmáros Nándor milyen hatással volt életünkre és általában véve a társadalomra. Multidiszciplináris megközelítéssel elemezzük a Korcsmáros Nándor-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudományos területen betöltött fontosságáig. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító víziót kívánunk nyújtani a Korcsmáros Nándor-ről azzal a céllal, hogy bővítsük az ismereteket és mélyreható gondolatokat generáljunk erről az érdekes témáról.

Korcsmáros Nándor
SzületettReich Nándor
1883. április 12.[1]
Siófok[2]
Elhunyt1959. december 6. (76 évesen)[1]
Bécs[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Bécs, Korcsmáros Nándor sírja: "Itt fekszik egy magyar / Nándor Korcsmáros / nagy költő és ember / idegen földön halt meg"

Korcsmáros Nándor, Reich[3] (Siófok, 1883. április 12. – Bécs, 1959. december 6.) író, újságíró, dramaturg, színigazgató, lapszerkesztő, rendező.

Életútja

1906-tól lapszerkesztő volt Fiumében 1910-ig, ahol a Tengerpart című magyar folyóiratot szerkesztette. 1911-ben a város nyári színházában magyar nyelvű előadásokat rendezett. Az első világháborút követően megírta és megjelentette frontélményeit.

A proletárdiktatúra bukása után letartóztatták (1919), kiszabadulása után Bécsben élt emigrációban. Miután hazatért, fővárosi napilapoknál dolgozott és a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke volt. 1929 őszétől dramaturgként működött a Rákosi Tibor tulajdonában lévő bérpalotában Bethlen téri Színpad néven megnyílt, konzorciális alapon szervezett színházi vállalkozásnál,[4] majd 1931-től 1933-ig ugyanott művészeti igazgatóként.

Kabaréjeleneteket írt, melyeket a Royal Sörkabaré, az Intim Kabaré, az Andrássy úti Színház, a Terézkörúti Színpad, a Clarus Kabaré és a Bethlen téri Színpad sikerrel mutatott be.

1944-ben a Gestapo, később a Rákosi-rendszer tartóztatta le. 1946-tól ügyvezető elnöke lett a Fészek Klubnak.

1956-ban Ausztriába emigrált.

Korcsmáros Pál (1916–1975) grafikus nagybátyja.[5]

Főbb művei

  • Az örökifjú; Deutsch, Budapest, 1908
  • Ezüstváros; Légrády, Budapest, 1912
  • Károly-bakák; ill. Biczó András; 19. Gyalogezred, Budapest, 1917
  • Mi az igazság?; Garai Ny., Budapest, 1920
  • Forradalom és emigráció; szerzői, Budapest, 1923 (Magyar bajok)
  • A végtelen út. Regény; Kultúra, Budapest, 1928
  • Az Úr hintaján. Regény; Nova, Budapest, 1936 (A magyar élet regényei)
  • Az én háborúm. Regény, 1-3.; Dante, Budapest, 1938 (Az új magyar irodalom)
  • Félórát késik a vonat; Literária, Budapest, 1941 (Világvárosi regények)
  • A kísértet. Színmű; ill. Géhl Zoltán; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
  • Gramm Flórián; Griff, Budapest, 1943
  • Ember András hét napja. Regény; Új Idők, Budapest, 1945
  • Gramm Flórián a földön és a pokolban; Faust, Budapest, 1946
  • Krisztus keresztjétől a mi keresztünkig. Akar-e az emberiség kommunizmust?; Greif, München, 1958
  • Hang, szín és gondolat (München, 1958)
  • Vom Kreuz Christi zu unserem Kreuz. Wünscht die Menschheit den Kommunismus? (Krisztus keresztjétől a mi keresztünkig. Akar-e az emberiség kommunizmust?); előszó Habsburg Ottó; Greif, München, 1959
  • Hová vezet az út? Játszódik Budapesten. Korunk regénye; Impr. Guadalupe, Buenos Aires, 1963

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08386.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84025/1907. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1907. év 45. oldal 14. sor
  4. ↑ Bethlen téri Színház. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
  5. ↑ Korcsmáros Pál bio- és bibliográfia (hu-HU nyelven). Képes Kiadó. (Hozzáférés: 2025. március 27.)

Források