Kontrafagott
| Kontrafagott | |
 | |
| Más nyelveken | |
| angol: double bassoon, contrabassoon francia: contrebasson német: Kontrafagott olasz: contrafagotto orosz: контрафагот spanyol: contrafagot | |
| Besorolás | |
| aerofon → fúvós → kettős nádnyelves fafúvós | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 422.112-71 |
| Csőhossz | 593 cm |
| Rokon hangszerek | fagott kvintfagott |
| Hangszerjátékos | kontrafagottos |
| Hangterjedelem | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kontrafagott témájú médiaállományokat. | |
A kontrafagott fafúvós hangszer, a fagottnak egy oktávval mélyebben megszólaló rokonhangszere.
Közel hat méter hosszú, kónikus furatú csöve a használhatóság érdekében kétszer meg van törve, így a hangszer hozzávetőleg másfél méteresre „rövidül” a fémláb nélkül. Tölcsére lefelé irányul. Nádnyelve szélesebb a fagotténál, ezért némi „zizegő” hangot ad, ami olykor a nagybőgőére emlékeztet.
Az először 1619-ben Michael Praetorius által említett hangszer ma ismert alakja a 19. században alakult ki. Szimfonikus zenekarokban általában az egyik fagottos váltóhangszereként szólal meg. Transzponáló hangszer, szólama egy oktávval mélyebben hangzik, mint ahogy írva van. A kontrafagotton való játék jóval nehezebb, mint fagotton.
Korunk legismertebb kontrafagottosa Raimondo Inconis ( *1959).
Ismertebb előfordulásai
fagotttal együtt- Haydn: Esz-dúr szimfónia (No. 103.) – Bevezető adagio
- Haydn: Teremtés, No.11. E-betűtől a végéig
- W. A. Mozart: Requiem, Domine Jesu tétel, M-betűtől
- J.Brahms: D- dúr hegedűverseny II. tétel – 2. fagott
- P. I. Csajkovszkij: 4. szimfónia 2. tétel 1. szólam 274-290. ütemig, 300-végig
- Bartók Béla: Magyar képek – Medvetánc
- Bartók B.: Concerto II. tétel – 2. és 3. fagotű
- Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny 14-16 számig, 2.fagott szólam.
- Dohnányi Ernő: Variációk egy gyermekdalra IV. variáció
- Maurice Ravel: Lúdanyó meséi III. tétel szóló
Irodalom
- Inconis, Raimondo: Il controfagotto, storia e tecnica. Milano, 1994–2004. Ed. Ricordi - ER 3008 ISBN 9790041830087
Források
- Csíkvári Antal: Zenei kistükör. A zenei műveltség kézikönyve. 2., bőv. kiad. Budapest, 1962. Zeneműkiadó Vállalat. 148. l.
- Darvas Gábor: A zenekar hangszerei Budapest, 1965. Zeneműkiadó. 36–37. l.
- van der Meer, John Henry: Hangszerek az ókortól napjainkig. Ford. Karasszon Dezső nyomán. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. 217–218. l. ISBN 9633306701
További információk
Kapcsolódó oldalak
|
Ez a zenei tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Nádnyelves hangszerek | |
|---|---|
| Ókori hangszerek | aulosz |
| Régi hangszerek a reneszánszban | dulcián · görbekürt · kortholt · pommer · schalmei · |
| Régi hangszerek a barokkban | oboa da caccia · taille oboa · chalumeau |
| Egzotikus, népi hangszerek | balaban · duda · duduk · nádduda · népi nyelvsípok · tárogató · töröksíp · zurna |
| Ma is használatos hangszerek | angolkürt · fagott · klarinét · kontrafagott · oboa · oboa d’amore · piccolo oboa · szarruszofon · szaxofon · heckelphon |
| Nemzetközi katalógusok |
|---|