Zurna | |
Török és szír zurna | |
Más nyelveken | |
perzsa: surnay, زورنه | |
Besorolás | |
aerofon → fúvós → kettős nádnyelves | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 422.112 |
Rokon hangszerek | schalmei, oboa, töröksíp |
Hangminta | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zurna témájú médiaállományokat. |
A zurna (perzsa: szurnaj, سرنای elterjedt nézet szerint a سور (szúr) – jelentése ’ünnep’ – és a نای (naj) – jelentése ’nád’ – szavak összetételéből) fából készült keleti nádnyelves fúvós hangszer. Legkorábbi leírása a 10. században, Al-Fárábinál található. Az Iszlám hatása alá került népeknél, a Közel-Keleten, a Balkánon, Észak-Afrikában, Indiában, ezen kívül Kínában terjedt el. A magyar töröksíp is ennek a hangszernek egy változata. A zurna az európai zene kettős nádnyelvvel működő hangszereinek, végső soron az oboának, a fagottnak is az őse.
A zurnának ajaktámasszal ellátott kettős nádnyelves fúvókája van, furatának felső része hengeres, majd széles, kúpszerű tölcsérbe megy át, ez utóbbi gyakran fémből készül. Hat-nyolc felső és egy alsó hanglyuk van rajta.
Egyéb elnevezései: mizmar, zamr (arab), sona (kínai).
Nádnyelves hangszerek | |
---|---|
Ókori hangszerek | aulosz |
Régi hangszerek a reneszánszban | dulcián · görbekürt · kortholt · pommer · schalmei · |
Régi hangszerek a barokkban | oboa da caccia · taille oboa · chalumeau |
Egzotikus, népi hangszerek | balaban · duda · duduk · nádduda · népi nyelvsípok · tárogató · töröksíp · zurna |
Ma is használatos hangszerek | angolkürt · fagott · klarinét · kontrafagott · oboa · oboa d’amore · piccolo oboa · szarruszofon · szaxofon · heckelphon |