Kisgejőc

Ebben a cikkben a Kisgejőc lenyűgöző történetét tárjuk fel, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. A Kisgejőc évtizedek óta a populáris kultúra releváns alakja, minden korosztály figyelmét és érdeklődését leköti. Az évek során a Kisgejőc fejlődött és különböző formákat öltött, de hatása továbbra is tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Kisgejőc hogyan alakította ki azt, ahogyan a világot látjuk, és hogyan él tovább öröksége napjainkban. Csatlakozzon hozzánk ezen az időutazáson, és fedezze fel a Kisgejőc tartós hatását társadalmunkra.

Kisgejőc (Малі Геївці)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve1342
Irányítószám89434
Népesség
Teljes népesség760 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″48.499167°N 22.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″48.499167°N 22.303333°E
Kisgejőc (Kárpátalja)
Kisgejőc
Kisgejőc
Pozíció Kárpátalja térképén

Kisgejőc (ukránul: Малі Геївці ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 18 km-re délre, a Latorca folyó jobb oldalán fekszik.

Története

1394-ben „Geyeuch” néven említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GEJŐTZ. Nagy, és Kis Gejötz. Magyar faluk Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszenek Ráthoz közel, ’s ennek filiáji, Latortza vize mellet, Bereg Vármegyének szomszédságában, Ungvártól két mértföldnyire, határjai gazdagok, réttyei, legelőjök, fájok elég, ’s vagyonnyaiknak eladásokra jó alkalmatosságok lévén, első Osztálybéli.”[1]

Református temploma 1806-ban épült, 1844-ben romantikus stílusban átépítették.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Gejőcz, magyar falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz délre 1 3/4 mfldnyire: 204 romai, 72 görög kath., 455 ref., 42 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. Földje jó. Erdeje sok és makkot adó. F. u. többen.”[2]

A trianoni békéig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 2020-ig Nagygejőchöz tartozott.

Családok

Egry, Pankotay, (nemes) Ladányi, (nemes) Jávorszky, nemes Benkő, Resko, Darányi, Burok, Belenszky, Ráczkövy, nemes Ritok, Nagy, Kiss, nemes László, Bartók, nemes Diószeghy, nemes Fegyverneky, Beregi.

A Benkő család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1619-ben és Ung megyében hirdették ki. A Fegyverneky család első őse, Fegyverneky Izsák 1568-ban szerepel. Ez a régi nemes család Pest és Nógrád megye birtokos nemesei közé tartozott. A Pankotay család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1559. november 27-én.

Lakossága

  • 1910-ben 937, túlnyomórészt magyar lakosa volt
  • 2001-ben 760 fő, ebből 696 magyar (92%)
  • 2005-ben 736 lakosából 704 (95%) a magyar

Híres emberek

Kisgejőcön született
Kisgejőcön élt
  • Cipő, a Republic könnyűzenei együttes énekese (1965 és 1966 között).

Források

  1. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 27.)
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 27.)