Budaháza

Ezúttal a Budaháza világában fogunk elmélyülni, amely téma az idők során sok embert érdekelt. A Budaháza olyan téma, amely kíváncsiságot és vitát váltott ki különböző vonatkozásban, legyen szó tudományos, kulturális, társadalmi vagy szórakoztatásról. A történelem során a Budaháza tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, különféle nézőpontokat és értelmezéseket generálva. Ezért fontos ezt a témát tovább vizsgálni, hogy megértsük jelentőségét és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Budaháza-be fogunk belemerülni, hogy megértsük annak mai relevanciáját és jelentőségét.

Budaháza (Budince)
Budaháza zászlaja
Budaháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
PolgármesterJuhász Lóránt
Irányítószám076 17
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség226 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület1,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 22° 07′ 20″48.544167°N 22.122222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 39″, k. h. 22° 07′ 20″48.544167°N 22.122222°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaháza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Budaháza (szlovákul: Budince) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 3 km-re keletre, az ukrán határ közelében található.

Története

Eredeti neve „Chistols” vagy „Kestolsch” (az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben).[ halott link]]

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BUDAHÁZA. Jó magyar falu Ungvár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Doboruszkátol nem meszsze, az Ungvári Ország úttyában, melly Kaposra vezet, határjának jó termékenységéhez, ’s nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]

A 19. században a Tabódy, Tomcsányi és Eötvös családok voltak a fő birtokosai.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Budaháza, magyar falu, Ungh vgyében, Dobo-Ruszkához 1/2 órányira: 37 r., 42 gör. kath., 104 ref., 17 zsidó lak. F. u. Tabódy, Tomcsányi, Eötvös, s m. Ut. p. Ungvár.”[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 146-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 192 lakosából 131 magyar, 45 cigány, 13 szlovák.[4]

2011-ben 230 lakosából 162 magyar, 54 cigány és 10 szlovák volt.

Híres emberek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!