Mai cikkünkben a Bátfa-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Bátfa olyan téma, amely vitákat és vitákat vált ki, mivel többféle nézőponttal és ellentmondásos véleményekkel rendelkezik. Ebben a cikkben a Bátfa-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezenkívül elmélyülünk a Bátfa lehetséges következményeiben és az üggyel kapcsolatos különböző álláspontokban. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Bátfa-ről tudnia kell!
Bátfa (Батфа) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szürte község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1786 |
Irányítószám | 89430 |
Körzethívószám | 3127 |
Népesség | |
Teljes népesség | 231 fő (2001)[1] +/- |
Magyar lakosság | 183 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Bátfa (ukránul: Батфа , régebben Деревці , oroszul: Деревци ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Ungvártól 10 km-re délnyugatra fekszik, Gálocstól 2 km-re északra van.
Bátfa neve már 1273-ban szerepelt egy oklevélben: Felicián fia Felicián egy bátfai földrészért cserébe visszakapta (Bátfai) Imre fia János ispántól Ninaj (Minaj) földjét.[2] Bátfa nevét 1332-ben „Batwa” néven a pápai tizedjegyzék említette, ekkor már temploma is volt. Az Árpád-kori oklevelekben „Patwa” néven említették. Első birtokosai a Bátfaiak voltak, később a Drágffyaknak, a homonnai Drugetheknek, és a Pálócziaknak is volt itt birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁTFA. Magyar falu Ungvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, határjának jó termékenységéhez képest, első Osztálybéli.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bátfa, magyar falu, Ungh vgyében, ut. p. Unghvárhoz nyugotra 1 1/4 mfdnyire: 49 r., 62 g. kath., 175 ref., 54 zsidó lak., ref. templommal, s termékeny határral. F. u. többen.”[4]
A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 2020-ig Gálocshoz tartozott.