Kerényi Károly

Kerényi Károly
Született	1897. január 19.[1][2][3][4][5] Temesvár[6]
Elhunyt	1973. április 14. (76 évesen)[1][2][3][4][5] Kilchberg, Zürich kanton, Svájc
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Kerényi Grácia
Foglalkozása	klasszika-filológus író egyetemi oktató mitográfus vallástörténész
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1921)
Kitüntetései	az Uppsalai Egyetem díszdoktora (1963)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Károly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kerényi Károly, nemzetközileg ismert nevén Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15. – Kilchberg, Svájc, 1973. április 14.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.^[7] Az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője, számos hazai és külföldi tudományos testület munkájában részt vett.

Kerényi Károly
Nem található szabad kép.(?)
	Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Olaszország. 1935. Fotós: Tot Amerigo (1909-1984) PIM.
	Kerényi Károly arcképe a JATE Évfordulós emlékcsarnokában

Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát.

Aradon érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1921-ben megszerezte a tanári diplomát.^[7] 1926-ban egyetemi magántanár lett.^[7] 1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. 1943-tól Svájcban élt.^[7] 1944–1947-ben a Bázeli Egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára, 1948–1966-ban a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója volt.

Lukács György 1948 nyarán a Társadalmi Szemlében megjelentetett kritikájában Kerényi Napleányok című könyvét „a mai reakció ideológiai felvonulásának” egyik példájaként jellemezte és a fasizmussal hozta kapcsolatba.^[8] Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy Kerényi nem kapott állást a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (noha erre már jó kilátásai voltak), és így le kellett mondania hazatelepüléséről.

Leánya Kerényi Grácia költő, műfordító.

Kerényi Károly a hazai ókortudomány vezéralakja, ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességnek érző és széles körű nemzetközi tudományos tekintéllyel rendelkező polihisztor volt.

Kerényi folyamatosan gondolkodott tudománya mibenlétéről, az ókortudomány módszereiről, alapvető szemléleti beállítódásáról. Így nagyon sok elvi-tudománymódszertani megfontolást köszönhetünk neki.^[9] 1934-ben közreadott Ókortudomány című esszéjében (és más ez idő tájt született írásaiban is) az antikvitás „érzéki hagyományának” megismerését tűzte ki az ókortudomány céljául. Ezzel ahhoz a hagyományhoz kapcsolódott, amely a szűken értett klasszika-filológiát mint szövegekkel foglalkozó tudományt igyekezett kibővíteni a tárgyi emlékek vizsgálatával is. Az ókor hagyományának (szövegeknek és tárgyaknak) „érzéki jelenléte” képes arra, hogy e hagyomány üzenetét eljuttassa későbbi korokba is. Ezért az ókortudósnak mindenekelőtt ebbe az érzéki hagyományba kell belemélyednie, ebből kell kibontania az ókor szellemi tartalmát.^[10] Kerényi az ókorral való foglalkozás révén – Friedrich Nietzsche nyomán – mindig a jelenkor kérdéseire keresett választ, a maga kora emberének egzisztenciális helyzetét próbálta meg az ókori művek (irodalmi, képzőművészeti, vallási, filozófiai formában kifejeződő) „szelleme” alapján megvilágítani, tudománya lényegét éppen ebben az egzisztenciális-hermeneutikai közvetítésben látva.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik. „A mitológia az ember önábrázolása , egyúttal pedig a világról szóló kinyilatkoztatás. Az ember saját léte és az őt körülvevő világ valósága egyszerre jut benne kifejezésre a mitológia sajátos hangján ” – írja az Aszklépiosz-tanulmány elé írott bevezetőjében (15. o.). Gondolkozására nagy hatással volt Walter F. Otto német vallástörténész is.^[11]

Kerényi kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait Einführung in das Wesen der Mythologie című könyvükben. A József-tetralógiát író Thomas Mann-nal folytatott levelezése a mítoszról magyarul is olvasható (Budapest, 1947).

Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület, a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora volt. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti F épületében 2009 óta az ő nevét viseli a korábbi Buzágh Aladár terem.

• Köteteiből, a szegedi Egyetemi Könyvtárból
• A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről Archiválva 2004. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Die griechisch-orientalische Romanliteratur in religionsgeschichtlicher Beleuchtung; Mohr, Tübingen, 1927
• Ascensio-ábrázolás Brindisiben Budapest, 1930
• Dionysos und das Tragische in der Antigone, Frankfurt am Main, 1935
• Apollon. Studien über antike Religion und Humanität; Franz, Wien–Amsterdam–Leipzig, 1937

  

• Die Göttin Diana in nördlichen Pannonien. Dunántúl, Pécs, 1938
• Religio academici./Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1938 (Pannónia Könyvtár 52.)
• Die antike Religion. Eine Grundlegung; Pantheon, Leipzig, 1940
• La religione antica nelle sue linee fondamentali; olaszra ford. Delio Cantimori; Zanichelli, Bologna, 1940 (Storia delle religioni)
• Pythagoras und Orpheus./Kerényi Károly, 2. Ausgebung mit einem Anhang über die Seelenwanderungslehre bei Ennius. Pantheon, Amsterdam, 1940 (Albae Vigiliae 2. Heft)
• C. G. Jung–Karl Kerényi: Das göttliche Kind in mythologischer und psychologischer Beleuchtung; Pantheon, Leipzig, 1940 (Albae vigiliae)
• Labyrinth-Studien. Labyrinthos als Linienreflex einer mytoligischen Idee; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• C. G. Jung–K. Kerényi: Das göttliche Mädchen. Die Hauptgestalt der Mysterien von Eleusis in mythologiser und psychologiser Beleuchtung; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• L. M. Lanckoroński: Der Mythos der Hellenen in Meisterwekren der Münzkunst; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• Das ägäische Fest. Die Meergötterszene in Goethes Faust, II; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• Einführung in das Wesen der Mythologie. Gottkindmythos eleusinische Mysterien./Carl Gustav Jung-Kerényi Károly, Pantheon Akademische Verlag, Amsterdam, 1941
• Mythologie und Gnosis; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1942 (Albae vigiliae)
• Töchter der Sonne, Zürich, 1944
• Hermes der Seelenführer. Das Mythologem vom männlichen Lebensursprung; Rhein, Zürich, 1944 (Albae Vigiliae)
• Romandichtung und Mythologie – ein Briefwechsel mit Thomas Mann – 1934-1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt Gespräch in Briefen címen, Zürich, 1960
• Die Geburt der Helena, samt humanistischen Schriften aus den Jahren 1943-45; Rhein, Zürich, 1945 (Albae Vigiliae N. F.)
• Prometheus. Das griechische Mythologem von der menschlichen Existenz; Rhein, Zürich, 1946 (Albae Vigiliae N. F.)
• Niobe. Neue studien über antike Religion und Humanität; Rhein, Zürich, 1949
• Miti e misteri; olaszra ford. Angelo Brelich; Einaudi, Torino, 1950 (Collezione di studi religiosi, etnologici e psicologici)
• Die Mythologie der Griechen, I. Göttergeschichten, Zürich, 1951; London, 1951
• Carlo Kerényi: La religione antica nelle sue linee fondamentali; Astrolabio, Roma, 1951 (Psiche e coscienza)
• Stunden in Griechenland, Zürich, 1952
• Die Jungfrau und Mutter der griechischen Religion. Eine Studie über Pallas Athene; Rhein, Zürich, 1952 (Albae Vigiliae. N. F.)
• Paul Radin–Karl Kerényi–C. G. Jung: Der göttliche Schelm. Ein indianischer Mythen-Zyklus; Rhein, Zürich, 1954
• Unwillkürliche Kunstreisen, Zürich, 1954
• Umgang mit Göttlichem. Über Mythologie und Religionsgeschichte; Vandenhoeck-Ruprecht, Göttingen, 1955 (Kleine Vandenhoeck Reihe)
• Geistiger Weg Europas. Fünf Vorträge über Freud, Jung, Heidegger, Thomas Mann, Hofmannsthal, Rilke, Homer und Hölderlin; Rhein, Zürich, 1955 (Albae Vigiliae N. F.)
• Der göttliche Arzt. Studien über Asklepios und seine Kultstätten; Gentner, Darmstadt, 1956
• Griechische Miniaturen, Rhein-Verlag, Zürich, 1957
• Die Heroen der Griechen. (Die Heroengeschichten der griechischen Mythologie. Rhein-Verlag, Zürich, 1958
• Die Mythologie der Griechen, II. Heroengeschichten, Zürich, 1958; London, 1959
• Abenteuer mit Monumenten, Olten, 1959
• Streifzüge eines Hellenisten. Von Homer zu Kazantzakis; Rhein, Zürich, 1960
• Die Mysterien von Eleusis. Rhein-Verlag, Zürich, 1962
• Prometheus : Die menschliche Existenz in griechischer Deutung / Karl Kerényi Rowohlt Taschenbuch Verl., Reinbek/H., 1962
• Die Religion der Griechen und Römer; Droemer–Knaur, München–Zürich, 1963
• Tessiner Schreibtisch. Mythologisches – Unmythologisches. Stuttgart, 1963
• Gedanken über den griechischen Tanz Freiburg i. Br., 1963
• Griechische Grundbegriffe. Fragen und Antworten aus der heutigen Situation; Rhein, Zürich, 1964 (Albae vigiliae)
• Menschsein als Mysterium in griechischer Deutung Wien, 1967
• Die Eröffnung des Zugangs zum Mythos : Ein Lesebuch / Hrsg., (Vorwort) von Karl Kerényi, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt , 1967
• Der antike Roman. Einführung und Textauswahl; Wissenschaftliche Buchges, Darmstadt, 1971 (Libelli)
• Der höhere Standpunkt – Zum Humanismus des integralen Menschen (München, 1971)
• Briefwechsel aus der Nähe (levélváltás Hermann Hesse-vel, München, 1972 (olaszul is)
• Dionysos. Urbild des unzerstörbaren Lebens; szerk. Kerényi Magda; Langen–Müller, München–Wien, 1976 (Werke in Einzelausgaben)
• Walter Weiss–Karl Kerényi: Griechenland; Bucher, Luzern–Frankfurt, 1977
• Humanistische Seelenforschung / Karl Kerényi ; [hrsg. von Karl Kerényi, Langen Müller, München – Wien, 1978
• Goddesses of sun and moon. Circe, Aphrodite, Medea, Niobe; angolra ford. Murray Stein; Spring, Irving, 1979 (Dunquin series)
• Apollon und Niobe; Langen–Müller, München–Wien, 1980 (Werke in Einzelausgaben)
• Apollo – The wind, the spirit, and the God : Four studies / Karl Kerényi ; Transl., from German by Jon Solomon, Dallas, Tex. : Spring Publications, c1983
• Wege und Weggenossen, 1-2.; szerk. Kerényi Magda; Langen Müller, München, 1985-1988
• Die Mythologie der Griechen München, 1992
• Scritti italiani, 1955-1971; szerk. Giampiero Moretti; Guida, Napoli, 1993 (Saggi Guida)
• Prometheus : Archetypal image of human existence / Carl Kerényi ; transl. from the German by Ralph Manheim, Princeton, N.J. Princeton University Press, 1997
• Urbilder der griechischen Religion; Klett-Cotta, Stuttgart, 1998 (Werke in Einzelausgaben)
• Összegyűjtött műveinek sorozata: Werke in Einzelausgaben címmel Münchenben jelent meg (I. Bd. Humanistische Seelenforschung, 1966; II. Bd. Auf Spuren des Mythos, 1967; III. Bd. Tage- und Wanderbücher, 1969; VII. Bd. Antike Religion, 1971; VIII. Bd. Dionysos, 1976)

• A labirünthosztól a szirtoszig. Gondolatok a görög táncról
• A tánc
• Platon és Aristoteles. Olvasókönyv a gimnáziumok VIII. o. számára; Szent István Társulat, Budapest, 1931 (Bibliotheca discipulorum)
• Orphikus lélek. Pauler Ákos emlékkönyv. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1934
• Egyetemes történet négy kötetben / Szerk. Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly, 1. kötet Az ókor története, Szerk., Kerényi Károly, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935
• Ókortudomány, Kecskemét, 1935
• Gondolatok Dionysosról. Pécs, 1935
• Római ókortudományunk a háború után. Dunántúl, Pécs, 1936 (Pannónia Könyvtár 25.)
• Lesbosi utazás Budapest, 1936
• Horatius – Horatianizmus Budapest, 1936
• Humanizmus és hellénizmus Budapest, 1936
• Trasitus és Sedatus Budapest, 1936
• Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936
• Korfu és Odysseia; Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1937
• Gondolatok a bűnvallomásról Budapest, 1938
• Beszélgetések a szerelemről. Pseudo-Antisthenés: Sathón vagy a szerelemről; közrebocsátotta Kerényi Károly; Sziget, Budapest, 1943
• Napleányok. Elmélkedések Héliosról és a görög istenekről; a klasszikus versidézeteket fordította: Devecseri Gábor; Sylvester Nyomda, Budapest, 1948 (A gondolatok mesterei)
• Thomas Mann és Kerényi Károly levélváltása regényről és mitologiáról; ford. Petrolay Margit; in: Művész és műalkotás; Officina, Budapest, 1948
• Görög mitológia/Ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Budapest, 1977. 1. Történetek az istenekről és az emberiségről., 2. Hérosztörténetek
• Beszélgetések a Szerelemről / Pseudo-Antisthenés Kerényi Károly ; a szöveggondozás és az utószó Kerényi Grácia munkája Budapest, Helikon, 1983
• Hérakleitos múzsái vagy a természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / A kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes ; Összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél ; Írta Diogenés Laërtios et al Helikon, Budapest, 1983
• Halhatatlanság és Apollón-vallás. Ókortudományi tanulmányok, 1918–1943; vál., sajtó alá rend. Komoróczy Géza, Szilágyi János György, ford. Kövendi Dénes, Szerb Antal, Tatár György; Magvető, Budapest, 1984
• Hermés, a lélekvezető. Az élet férfi eredetének mitológiája (Hermes der Seelenführer); ford. Tatár György; Európa, Budapest, 1984 (Mérleg)
• Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz; Szépirodalmi, Budapest, 1988
• Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai; sajtó alá rend. Lisztóczky László; Kráter, Budapest, 1989
• Kerényi Károly–Thomas Mann: Beszélgetések levélben; előszó, Lackó Miklós, ford. Doromby Károly et al.; Gondolat, Budapest, 1989
• Az égei ünnep. Tanulmányok a 40-es évekből; vál., ford. Kocziszky Éva; Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1995
• Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről; ford. Rákóczi Katalin, utószó Kádár Zoltán; Európa, Budapest, 1999
• A Nap leányai. Gondolatok a görög istenekről; ford. Tóth Zoltán; Szukits Könyvkiadó, Kaposvár, 2003
• Az örök Antigoné. Vallástörténeti tanulmányok; vál., szöveggond., utószó Bodor Mária Anna; Paidion, Budapest, 2003
• Kerényi Károly–Angelo Brelich: Az elysioni aszfodéloszok közt. Levelezés 1935–1959; szerk. Valerio Severino, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya, ford. Nagy Andrea, Polgár Zsuzsanna; L'Harmattan, Budapest, 2020
• Kerényi Magda válogatott levelei és írásai; szerk. Bélyácz Katalin; Gondolat, Budapest, 2022 (Electa)

• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1019–1020. o. ISBN 963-05-6806-3  *Kerényi Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
• Kerényi Károly. www.bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
• Kerényi Károly könyvtára | Történeti Gyűjtemények. regi.lib.pte.hu. . (Hozzáférés: 2022. január 29.)

• Németh László: Levél Kerényi Károlyhoz. In Kiadatlan tanulmányok. Budapest: Magvető. 1968.
• Szentkuthy Miklós: A mítosz mítosza. In Meghatározások és szerepek. Budapest: Magvető. 1969.
• Szerb Antal: A mítosz mítosza. In Gondolatok a könyvtárban. Budapest: Magvető. 1971.
• Szilágyi János György: Kerényi Károly emlékezete. Antik Tanulmányok XX. évf. 2. sz. 1973. 200–210.
• Aldo Magris: Carlo Kerényi a la ricerca fenomenologica della religione. Milano: Mursia. 1975. (Studia di Filosofia, 13.)
• Gál István: Jegyzet Kerényi Károlyról. Forrás VII. évf. 12. sz. 73.
• Árkay László et al.: Kerényi Károly és a humanizmus. Zürich: Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre. 1978.
• Falus Róbert: Kerényi Károly mítosza és mitológiája. Kritika VII. évf. 4. sz. 1978. 12.
• Mario Brelich: Il navigatore del diluvio. Postilla di Karl Kerényi. Milano: Adelphi. 1979. (Piccola Biblioteca Adelphi, 87.)
• Hanák Tibor: A nélkülözhetetlen bírálat. München: Kerék Könyvek. 1983.
• Essays in memory of Karl Kerényi. Ed. Edgar C. Polomé. Washington, D.C.: Institute for the Study of Man. 1984. (Journal of Indo-European Studies – Monograph Series, 4.)
• Mitológia és humanitás: Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára. Szerk. Szilágyi János György; a szerkesztésben közrem. Komoróczy Géza. Budapest: Osiris. 1999.
• Miklóssy Endre: Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél. Magyar gondolkodók a XX. században. Budapest: Széphalom Könyvműhely. 2001.
• Monostori Imre: „A mítosz tanít meg rá, hogy az igazi valóságban elférnek még az istenek is”. Németh László és Kerényi Károly. Új Forrás XXXIII. évf. 4. sz. 2001. 35–55.
• Neuhumanismus und Anthropologie des griechischen Mythos. Karl Kerényi im europäischen Kontext des 20. Jahrhunderts. / Neo-umanesimo e antropologia del mito greco. Karl Kerényi nel contesto europeo del XX secolo. Hrsg. von Renate Schlesier, Roberto Sanchiño Martínez. Locarno: Rezzonico. 2006.
• Simon Attila: Az antikvitás érzéki hagyománya. Kerényi Károly és „a könyv problémája”. Irodalomtörténet XXXIX. évf. 4. sz. 2008. 491–515.
• Kerényi Károly. Pécsi Egyetemi Almanach (Hozzáférés: 2025. március 21.)
• Kerényi Károly (1897–1973). Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
• Különgyűjteményeink. Kerényi Károly könyvtára. Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Hozzáférés: 2025. március 21.)
• Idézetek. Kerényi Károly. mcd.hu
• Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Europeana (Hozzáférés: 2025. március 21.)
• Kerényi Károly (Sulinet.hu)

• Kerényi Károly Szakkollégium
• Magyar szabadkőművesek listája
• Új Látóhatár