Kertész Andor (matematikus)

Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kertész Andor (egyértelműsítő lap).

Kertész Andor
Életrajzi adatok
Született	1929. február 19. Gyula
Elhunyt	1974. április 3. (45 évesen) Budapest
Ismeretes mint	matematikus
Házastárs	Tóth Ilona (h. 1953–1974)
Szülei	Kertész Lajos tanár, református kántor (1899–1974) Nyíri Mária
Gyermekek	1. Kertész András 2. Kertész Gabriella
Iskolái	Debreceni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE)
Pályafutása
Tudományos fokozat	a matematikai tudományok kandidátusa (1954) a matematikai tudományok doktora (1957)
Munkahelyek
Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék	tanszékvezető egyetemi tanár
Jelentős munkái	Einführung in die transfinite Algebra, 1975
Tudományos publikációk száma	69
Szakmai kitüntetések
Akadémiai Nagydíj (1968)
Akadémiai tagság	Német Természettudományos Akadémia
Hatással voltak rá	Kalmár László Rédei László Szele Tibor
Hatással volt	Manfred Stern Dinh Van Huynh Alfred Widiger
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Andor témájú médiaállományokat.

Kertész Andor (Gyula, 1929. február 19. – Budapest, 1974. április 3.) magyar matematikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) egyetemi tanára. Kertész András nyelvész, akadémikus édesapja.

Középiskolai tanulmányait a gyulai Római Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol 1947-ben érettségizett. 1947-ben felvételt nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) matematika-fizika-ábrázoló geometria szakára, ahol 1952-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt már demonstrátor, majd a Matematikai Intézet gyakornoka. 1951 és 1954 között Szele Tibor és Rédei László aspiránsa volt modern algebrából.

1954-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot az Operátormodulusok és féligegyszerű gyűrűk című kandidátusi értekezésével, 1957-ben pedig a matematikai tudományok doktora címet Az operátormodulusok általános elméletéhez című doktori disszertációval. 1954-ben a KLTE Matematikai Intézetének adjunktusa lett. 1960-tól 1968-ig a KLTE Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékének a vezetője 1963-ig docensi beosztásban. 1961 és 1963, valamint 1968 és 1971 között a Halle–Wittenbergi Luther Márton Egyetem vendégprofesszora volt. 1962-ben Nagy-Britanniában és az NSZK-ban tartott előadásokat. 1963-ban a KLTE-n egyetemi tanárrá nevezték ki.

1968. december 7-én a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia a rendes tagjai közé választotta.^[2] Tiszteletére hívták életre az 1988-ban a Kertész Andor Megyei Matematika Emlékversenyt.^[3]

Rengeteg nemzetközi konferencián vett részt, és tartott előadást Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa számos egyetemén.

Hosszan tartó súlyos betegségben 1974. április 3-án hunyt el Budapesten.

Az algebrán belül három fő érdeklődési területe volt: az Abel-csoportok elmélete, a modulusok elmélete és a gyűrűk elmélete, de a matematikatörténet is érdekelte. Legfontosabb felismerése a modulusok direkt felbontására vonatkozott, és a modulusok elmélete alapján jutott a lineáris egyenletrendszerek általános elméletének kidolgozásához. A gyűrű radikáljairól is kiemelkedő felfedezéseket tett. A halmazelméletben a számosság kérdésével foglalkozott. Hallei vendégprofesszorsága alatt Georg Cantor matematikai munkásságának feltárásához is hozzájárult. A Szele Tibor alapította debreceni algebrai iskola meghatározó személyisége volt. A halle–wittenbergi egyetemen neki volt köszönhető a modern algebrai iskola megteremtése.^[4]

Szülei Kertész Lajos (1899–1974) gyulai gimnáziumi ének-zenei tanár, református kántor és Nyíri Mária. Testvérei Kertész Lajos zongoraművész, Kertész Gábor építészmérnök és Kertész Attila történelem–ének-zenei szakos tanár, Liszt-díjas karnagy. Felesége Tóth Ilona történelem–földrajz szakos középiskolai tanár, gyermekei Kertész András nyelvész és Kertész Gabriella orvos.

• a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja (1968)
• a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Természettudományi Kar Tudományos Gazdasági Bizottság elnöke
• a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Matematikai Bizottságának tagja
• a Publicationes Mathematicae szerkesztőbizottságának tagja (1955–1974)
• a Mathematical Reviews munkatársa
• a Bolyai János Matematikai Társulat tagja
• a Deutsche Mathematiker Vereinigung tagja

• Grünwald Géza emlékdíj (1953)
• Akadémiai nagydíj első fokozata (1968)^[5]
• a Halle–Wittenbergi Luther Márton Egyetem bronz emlékérme (1971)
• az Akadémiai Kiadó nívódíja (1972)

• Kertész Andor Megyei Matematika Emlékverseny

• Kertész Andor: Operátormodulusok és féligegyszerű gyűrűk, kandidátusi értekezés, Debrecen, 1954. (62 old)

• Kertész Andor: Az operátormodulusok általános elméletéhez, doktori értekezés, Debrecen, 1957. (107 old)

• Kertész, Andor: Vorlesungen über Artinsche Ringe, Akadémiai Kiadó, Budapest; Teubner Verlag, Leipzig, 1968.
• Kertész, Andor: Einführung in die transfinite Algebra, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963-05-0382-4
• Kertész, Andor–Manfred Stern: Georg Cantor 1845–1918, Schöpfer der Mengenlehre, Halle, 1983.
• Kertész, Andor: Lectures on Artian Rings, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. (az 1968-as német nyelvű kiadás bővített változata angolul)

• Kertész, Andor: On the groups every subgroup of which is a direct summond, Publicationes Mathematicae 2, Debrecen, 74–75, 1951.
• Kertész, Andor–Szele, Tibor (1951). „On abelian groups every multiple of which is a direct summand : To Professor Reinhold Baer on his 50th birthday” (angol nyelven). Acta scientiarum mathematicarum, Szeged 14, 157–166. o. (Hozzáférés: 2018. július 16.) 
• Kertész, Andor: On the decomposibility of abelian p-groups into the direct sum of cyclic groups, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 3, 121–126, 1952.
• Kertész, Andor–Szele, Tibor: On the smallest distrance of two lines in 3-space, Publicationes Mathematicae 2, Debrecen, 308–309, 1952.
• Kertész, Andor: On fully decomposible abelian torsion groups, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 3, 225–232, 1952.
• Kertész Andor: Ábel-féle p-csoportok felbonthatósága ciklikus csoportok direkt összegére, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5, 69. o., 1955.
• Kertész Andor: Teljesen reducibilis Ábel-féle torziócsoportok, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5, 70. o., 1955.
• Kertész, Andor: Systems of equations over modules : To Professor Alexander Kurosh on hit 50th birthday. Acta scientiarum mathematicarum, (18) 3-4. pp. 207-234. (1957)^[6]
• Kertész, Andor: On independent sets of elements in algebra : To Professor L. Rédei on his 60th birthday. Acta scientiarum mathematicarum, (21) 3-4. pp. 260-269. (1960)
• Kertész Andor: Egyszerű bizonyítás Steinitz egy tételélre, Matematikai Lapok 12, 32–37, 1961.
• Kertész, Andor: On multimodules, Archiv der Mathematik 13, 267–274, 1962.
• Kertész Andor: Kvázicsoportok, Matematikai Lapok 15, 87–113, 1964.
• Kertész Andor: Gyűrűk Jacobson-féle radikáljáról, MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 16, 445–461, 1966.
• Kertész, Andor: Zur Theorie der kompakt erzeugten modularen Verbände, Publicationes Mathematicae 15, 1–11, 1968.
• Kertész Andor: Száz éves a valós számok egzakt bevezetése, Matematikai Lapok 22, 231–233, 1971.
• Kertész, Andor: A new proof of Litoff's theorem, Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae 23, 1–3, 1972.

• Csákány Béla: Erinnerungen an Andor Kertész (német nyelven). Bolyai-Institut, University of Szeged. (Hozzáférés: 2018. július 16.)
• Ferge József: Kertész Andor élete, munkássága, szakdolgozat, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1999, 54. o.
• Gaál István (2010). „Ünnepi konferencia Kertész Andor egyetemi tanár emlékére” (magyar nyelven). Debreceni Szemle 18 (1), 61–63. o. . (Hozzáférés: 2018. július 16.) 
• Huynh, Dinh Van, In memory of Professor Andor Kertész, in K Richter (ed.), Erinnerungen an Andor Kertész (1929-1974). Georg Cantor Heft, Sonderheft (Georg-Cantor-Vereinigung der Freunde und Förderer von Mathematik und Informatik an der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. E V, Halle/Saale, 2010), 35–36.
• Kántor, Sándorné. Kertész Andor, In: Ungvári János (szerk.): Pedagógusok arcképcsarnoka (magyar nyelven), Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, 82–83. o. (2002). Hozzáférés ideje: 2018. július 16. 
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Szucsich Éva: Kertész Andor élete és munkássága, szakdolgozat, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1976, 40. o.

• J J O'Connor & E F Robertson: Andor Kertész (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics. University of St Andrews, Scotland. (Hozzáférés: 2018. július 16.)