Keres Emil

A mai világban a Keres Emil mind személyes szinten, mind általában a társadalomban nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Keres Emil soha nem látott jelentőséget kapott mindennapi életünkben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Keres Emil-et és annak különböző szempontokra gyakorolt ​​hatását, a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig. Mély és éleslátó elemzéssel megfejtjük a Keres Emil körüli rejtélyeket és bonyolultságokat, világos és átfogó képet adva annak relevanciájáról a mai világban.

Keres Emil
2010-ben
2010-ben
Született1925. július 9.[1]
Szombathely[2]
Elhunyt2016. április 1. (90 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
Tisztségeaz MSZMP KB tagja (1966. december 3. – 1975. március 22.)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1950)
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-9-14)
Színészi pályafutása
Aktív évek1950–2015
Híres szerepei
  • Horatio
  • William Shakespeare: Hamlet
  • Raszkolnyikov
  • Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
  • Vladimir
  • Samuel Beckett: Godot-ra várva
  • Fény
  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?
  • Candy
  • John Steinbeck: Egerek és emberek
  • Apa
  • Gyerekbetegségek
  • Riporter
  • Húsz óra
  • Kenderessy karmester
  • Próféta voltál, szívem
  • Novák bácsi
  • Füst Milán: Máli néni
  • Kis Emil
  • Konyec – Az utolsó csekk a pohárban
  • Rózsahegyi Alex
  • Tűzvonalban
A Wikimédia Commons tartalmaz Keres Emil témájú médiaállományokat.

Keres Emil (Szombathely, 1925. július 9. – Budapest, 2016. április 1.)[4] Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, színigazgató.

Életpályája

Négy évvel azután, hogy elvégezte a Színiakadémiát (1950), már a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett (1954–56). Előtte azonban már játszott a Honvéd Színházban, a Magyar Néphadsereg Színházában és 1951–54-ben a Nemzeti Színházban. 1956-ban a Vígszínházba került, majd 1961-től a Jókai Színházban játszott. Ezután ismét igazgatóvá nevezték ki, ezúttal a Thália Színház élére. Több mint egy évtizedig igazgatta a társulatot, majd 1973 és 1985 között a Radnóti Színpad igazgatója, egyidejűleg ő volt a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke is. Innen ment nyugdíjba 1985-ben. Színészként utána is még többször fellépett a Radnóti Színházban és a Karinthy Színházban.

Művészete

Keres Emil jellegzetes orgánumával kiváló, népszerű versmondó volt, a Költészet Napja alkalmából évente verset mondott. A színpadon elsősorban klasszikus és modern darabok karakterszerepeit játszotta el, a figurát általában távolságtartóan, intellektuális hűvösséggel formálta meg. Előadóművészetére is ez volt jellemző. Különböző művésztársaságokban lépett fel: Cserhát Művész Kör, Krúdy kör, Művészet és Barátai stb. Stúdiót is szervezett, melyben ingyen tanított kezdő előadókat.[5]

Színházi szerepei

Keres Emil szaval egy vállalati ünnepségen
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (5B-9-14)

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

Szinkronszerepei

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1957 Szállnak a darvak Szacskov Leonyid Knyazev 1958
1959 Az édes élet N/A N/A 1972
1966 Frédi, a csempész-rendész (1. magyar szinkron) Elődadók (hang) Leo DeLyon 1978
Louis Prima
1969 Személyiségcsere N/A N/A 1972
1970 Tombol a hold 1979
1971 Áldd meg az állatokat és a gyermekeket! Mr. Teft Vincent Van Lynn

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Emil Keres, 359006
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  4. ↑ http://www.mohacsiujsag.hu/mohacs/hir/belfold/elhunyt-keres-emil-kossuth-dijas-szinmuvesz
  5. ↑ Ma 90 éves a szombathelyi Keres Emil
  6. ↑ Ők a Hazám-díj idei nyertesei (magyar nyelven). nol.hu, 2015. november 12. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  7. ↑ MTI: A júliusban elhunyt Ferenczi Krisztina posztumusz Hazám-díjat kap (magyar nyelven). librarius.hu, 2015. november 14. (Hozzáférés: 2015. november 16.)

Források

További információk