Kerényi Károly

Kerényi Károly
Született1897. január 19.
Temesvár
Elhunyt1973. április 14. (76 évesen)
Kilchberg, Zürich kanton, Svájc
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKerényi Grácia
Foglalkozása
  • klasszika-filológus
  • író
  • egyetemi oktató
  • mitográfus
  • vallástörténész
Iskolái
Kitüntetéseiaz Uppsalai Egyetem díszdoktora (1963)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kerényi Károly, Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15.Kilchberg, Zürich kanton, Svájc, 1973. április 14.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.

Kerényi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Olaszország. 1935. Fotós: Tot Amerigo (1909-1984) PIM.
Kerényi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Évfordulós emlékcsarnok - JATE Egyetemi Könyvtár. Kerényi Károly arcképe

Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, így emigrációba kényszerítette.

Klasszika-filológus, vallástörténész, az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője. Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület (a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie) tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora.

Életrajza

Aradon érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1921-ben megszerezte a tanári diplomát. 1926-ban egyetemi magántanár lett.

1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. 1943-tól Svájcban élt. 1944-47-ben a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára, 1948-66-ban a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe. Ebben a tekintetben az antik vallástörténet a modern ember létezésének lényegét érintő kérdésekre is válaszokat kínál. Az istenalak ugyanis nem hiedelem, vallási képzet vagy gondolkozási alakzat, hanem az emberi lét egy-egy jellegzetes formája, ősképe, archetípusa, amely a valóság felidézésének és emberi valósággá alakításának aktusán keresztül teremtődik. „A mitológia az ember önábrázolása , egyúttal pedig a világról szóló kinyilatkoztatás. Az ember saját léte és az őt körülvevő világ valósága egyszerre jut benne kifejezésre a mitológia sajátos hangján ” – írja az Aszklépiosz-tanulmány elé írott bevezetőjében (15. o.). Gondolkozására nagy hatással volt Walter F. Otto német vallástörténész is.

Kerényi kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait Einführung in das Wesen der Mythologie című könyvükben. A József-tetralógiát író Thomas Mann-nal folytatott levelezése a mítoszról magyarul is olvasható (Budapest, 1947). 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.

Leánya Kerényi Grácia költő, műfordító.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti F épületében 2009 óta az ő nevét viseli a korábbi Buzágh Aladár terem.

A hazai ókortudomány vezéralakja

Ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességnek érző természetű és széles körű nemzetközi tudományos tekintéllyel rendelkező polihisztor volt.

Művei

Legjelentősebb művei idegen nyelven

További művei magyarul

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) plex nevű lábjegyzeteknek
  8. Somos Róbert: Friedrich Nietzsche és Kerényi Károly - Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszék

Források

További információk

  1. ÁRKAY László, Kerényi Károly és a humanizmus / Árkay László, Dénes Tibor, Fáj Attila, Ferdinandy Mihály, Hanák Tibor, Kerényi Magda, Cs. Szabó László Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre, Zürich, 1977
  2. FALUS Róbert, Kerényi Károly. mítosza és mitológiája Kritika, 1978/4.
  3. GÁL István, Jegyzet Kerényi Károlyról Forrás, 1975/12.
  4. HANÁK Tibor, A nélkülözhetetlen bírálat, München, 1983
  5. Kerényi Károly és a humanizmus, Bern, 1978
  6. LUKÁCS György: Kerényi Károly, Társadalmi Szemle, 1948
  7. MIKLÓSSY Endre, Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél : Magyar gondolkodók a XX. században / Miklóssy Endre; Szerk. Mezey Katalin, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001
  8. Mitológia és humanitás: Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára; szerk. Szilágyi János György, Osiris, Budapest, 1999
  9. NÉMETH László, Levél Kerényi Károlyhoz – Kiadatlan tanulmányok, Budapest, 1968
  10. SZENTKUTHY Miklós, A mítosz mítosza (Meghatározások és szerepek, Budapest, 1969)
  11. Szerb Antal: A mítosz mítosza (Gondolatok a könyvtárban, Budapest, 1971
  12. SZILÁGYI János György, Kerényi Károly emlékezete, Antik Tanulmányok, 1973/2
  13. Kerényi Károly. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  14. Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben.
  15. Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben. Kerényi Károly 1940. k.
  16. PTE Tudásközpont. Külön gyűjteményeink. Kerényi Károly könyvtára Pécsett

Kapcsolódó szócikkek