Ebben a cikkben elemezni fogjuk a Josef Roth von Limanowa-Łapanów jelentőségét a kortárs társadalomban. A Josef Roth von Limanowa-Łapanów kulcsszerepet játszott a modern élet számos területén, a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásig. Az elmúlt néhány évtizedben a Josef Roth von Limanowa-Łapanów egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség körében, ami új tanulmányokhoz és elmélkedéshez vezetett annak relevanciájáról és következményeiről. Kutatások és megbeszélések sorozatán keresztül igyekszünk jobban megérteni a Josef Roth von Limanowa-Łapanów fontosságát életünkben, és azt, hogy fejlődése hogyan alakítja tovább az általunk lakott világot.
Josef Roth von Limanowa-Łapanów | |
![]() | |
Született | 1859. október 12.![]() |
Meghalt | 1927. április 9. (67 évesen)![]() |
Állampolgársága | |
Szolgálati ideje | 1879–1925 |
Rendfokozata | vezérezredes |
Csatái | első világháború |
Kitüntetései | Vörös Sas-rend |
Iskolái | Theresianum Katonai Akadémia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Roth von Limanowa-Łapanów témájú médiaállományokat. |
Josef Roth von Limanowa-Łapanów (Trieszt, 1859. október 12. – Bécs, 1927. április 9.) osztrák-magyar katona (vezérezredes) és császári és királyi titkos tanácsos.
Josef Roth katonacsaládba született. Apja miként később ő is egy ideig Triesztben szolgált. Sankt Pöltenben kadétiskolába járt, majd a Theresianum Katonai Akadémián folytatta katonai tanulmányait. 1879-ben avatták hadnaggyá. Különböző gyalogos egységeknél szolgált Triesztben és Eszéken. 1889 november 1-én léptették elő századosnak és vezérkari tiszt lett.
1891-ben kötött házasságot Melanie Lasansky grófnővel. A házasságból két fia és két lánya született. 1895-től őrnagy és ez időben Krakkóban a 12. gyaloghadosztálynál szolgált. 1898-ban Pozsonyban az V. hadtest kötelékébe került, ahol alezredessé lépett elő. Egy ideig Grazban vezérkari teendőket látott el, miközben 1901-ben ezredes lett. 1910-ben nevezték ki vezérőrnagynak.
Az első világháborúban tevékenyen részt vett. Harcolt az olasz és az orosz fronton is. Tirol védelmét szervezte és Galíciában a 4. hadsereg parancsnokaként részt vett az „orosz gőzhenger” megállításában. Az ott elért hadi sikerei elismeréseként császári-királyi titkos tanácsosnak nevezték ki és felvehette a Limanowa-Łapanów nevet. A világháború során hagyományossá vált, hogy a nemességet szerző katonák nemesi előnevét a haditetteikhez kötődő helyiségről kapták, illetve azt választották maguknak. 1918-ban vezérezredessé léptették elő.
A háború után 1918-tól nyugállományba vonult és Bécsben élt, de több szervezetnek is aktív tagja volt. 1927. április 9-én hunyt el. Bécs központi temetőjében helyezték nyugalomra.