A mai világban a Eduard von Paar soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, a történelemre, a kultúrára vagy a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Eduard von Paar állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Az évek során fejlődött, és kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség fejlődésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Eduard von Paar különböző aspektusait és oldalait, elemezve annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Az eredetétől a mai relevanciájáig részletes elemzésbe fogunk belemerülni, hogy jobban megértsük a Eduard von Paar szerepét az életünkben és általában a világban.
Eduard von Paar | |
![]() | |
Oskar Brüch rajza | |
Született | 1837. december 5. Bécs |
Meghalt | 1919. február 1. (81 évesen) Bécs |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | osztrák |
Fegyvernem | gyalogság |
Szolgálati ideje | 1857–1918 |
Rendfokozata | I. Ferenc József magyar király első szárnysegédje vezérezredes |
Egysége | 1. ulánus ezred 9. vértes ezred 4. dragonyos ezred |
Kitüntetései |
|
Szülei | Princess Ida of Liechtenstein Charles Borromeo of Paar |
Iskolái | Theresianum Katonai Akadémia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Paar témájú médiaállományokat. |
Eduard von Paar gróf (Bécs, 1837. december 5. – Bécs, 1919. február 1.) osztrák vezérezredes és éveken át I. Ferenc József magyar király első szárnysegédje volt.
Olasz származású nemesi családban született. 1857-ben fejezte be tanulmányait a Theresianum Katonai Akadémián, és hadnagyként került az 1. ulánus ezredhez. Később a lovasságnál is szolgált. 1866. április 15-én Ferenc József adjutánsa, augusztus 18-án szárnysegédje lett. A császári szolgálat mellett katonai állományban maradt. 1869-ig a 9. vértes ezred lovaskapitánya, 1874–1879-ig a 4. dragonyos ezred élén állt. Őrnagyként visszakerült a lovassághoz. 1884-ben altábornagy, 1887-ben a császár első szárnysegédje.
Ferenc József szerette von Paar társaságát, gyakran vadásztak együtt az Alpokban és Gödöllőn. Az uralkodó legközelebbi bizalmasa és tanácsadója volt IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg halála után, aki a császár unokatestvére volt. Bár von Paar ismerte az uralkodó magánéletének legbensőbb részleteit is, Ferenc József távolságtartást követelt. Paar mindig vigyázzállásban állt az uralkodó előtt.
A legdrámaibb pillanatot von Paar akkor élte át, amikor 1914. június 28-án átadta az uralkodónak Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös meggyilkolásáról értesítő táviratot. Ferenc József halála után Károly király fiatalabb szárnysegédeket választott. Von Paar vezérezredesként ment nyugállományba 1917-ben.