John Key

A ma bemutatott cikkünkben a John Key témáját tág és változatos perspektívából kívánjuk kezelni. A John Key egy olyan téma, amely az évek során nagy érdeklődést és vitát váltott ki, különböző szempontokat fed le, és több reflexiót is kiváltott. Ebben az értelemben azt javasoljuk, hogy mélyrehatóan elemezzük a John Key által bemutatott különféle szempontokat, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​​​hatásait. Ennek érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző megközelítéseket és szakértők véleményét, hogy teljes és igaz képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy olvasóinknak átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a John Key-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a kritikus és gazdagító reflexiót.

John Key
Új-Zéland 38. miniszterelnöke
Hivatali idő
2008. november 19. – 2016. december 12.
HelyettesBill English
Uralkodó / FőkormányzókII. Erzsébet /
Anand Satyanand
Jerry Mateparae
Pattsy Reddy
ElődHelen Clark
UtódBill English

Született1961. augusztus 9. (63 éves)[1][2]
Auckland[3]
PártNew Zealand National Party

HázastársaBronagh Key
GyermekeiMax Key
Foglalkozás
Iskolái
  • Harvard Egyetem
  • Burnside High School (1975–1979)
  • Aorangi School
  • Canterbury Egyetem (–1981, Bachelor of Commerce, számvitel)
  • Wairarapa Cobham Intermediate

Díjak
  • Knight Grand Companion of the New Zealand Order of Merit (2017. június 5.)
  • Honorary Companion of the Order of Australia (The Right Honourable Sir John Phillip KEY GNZM, 2017. július 18.)
  • honorary doctor of the University of Canterbury (Doctor of Commerce, 2017)

John Key aláírása
John Key aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Key témájú médiaállományokat.

John Phillip Key (Auckland, 1961. augusztus 9. –) Új-Zéland 38. miniszterelnöke és az Új-Zélandi Nemzeti Párt elnöke volt 2016 decemberéig.

Élete

Családja

Angol apától és Ausztriából 1939-ben elmenekült zsidó anyától származik, szülei 1948-ban vándoroltak ki Nagy-Britanniából Új-Zélandra, és Aucklandben telepedtek le. Apja 1969-ben meghalt, ekkor a család Christchurch-be költözött, ahol anyja takarításból és éjszakai portásként dolgozott.[4]

Pénzügy karrier

Key 1983-ban szerzett kereskedelmi diplomát a University of Canterbury egyetemen. Egy sportruházat gyártó cégnél, majd az ausztrál Elders Merchant Finance devizakereskedő cégnél, 1988-tól pedig a Bankers Trust banknál dolgozott. 1995-től a Merrill Lynch vállalatnak dolgozott a világ különböző pénzügyi központjaiban (Szingapúr, London, Sydney). 1999-ben a Federal Reserve Bank of New York devizabizottságának tagjává nevezték ki.[4]

Politikai karrier

2001-ben hazatért Új-Zélandra és 2002-ben a parlamenti választásokon, a Nemzeti Párt jelöltjeként – szoros győzelmet aratva – Auckland Helensville körzetének képviselője lett. 2005-ben újra megszerezte a mandátumot. A Nemzeti Párt pénzügyi szóvivője lett, majd 2006-ban megválasztották a párt vezetőjévé. Az általa vezetett párt győzött a 2008. november 8-i választásokon, és Key az ország miniszterelnöke lett. Első miniszterelnöki ciklusára esett a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kitörése és több természeti csapás, így a például a 2011-es christchurchi földrengés, amelyek hatalmas rombolást okoztak hazája gazdaságában.[4]

2011 novemberében pártja újra megnyerte a választásokat, így ismét miniszterelnöki megbízást kapott. Kormányzása idején hazája jelentős gazdasági fellendülést produkált: az új-zélandi gazdaság teljesítménye 2014-re visszatért a válság előtti szintre. 2014-ben a Nemzeti Párt Key vezetésével harmadszorra is megnyerte választást és Key ismét megvédte miniszterelnöki pozícióját. A kampány során ígéretet tett rá, hogy szavazást tart az új-zélandi zászlóról, hogy eltávolíthassák abból, a Union Jacket, azaz az Egyesült-Királyság zászlaját, jelképesen elszakadva ezzel a brit gyarmati múlt örökségétől.[5] A kétéves folyamat végén azonban a választók a meglévő zászló megtartása mellett döntöttek.[4][6]

Lemondása

Key 2016 végén váratlanul bejelentette lemondását a miniszterelnöki és pártelnöki posztról is. Családi okokra, illetve arra hivatkozott, hogy nem akar abba a hibába esni, hogy túl sokáig marad a miniszterelnöki pozícióban.[4][6][7] Utódja, kormányának pénzügyminisztere Bill English lett.[8]

Jegyzetek

Források