Mai cikkünkben a Johann Balthasar Neumann témával foglalkozunk, amely témában az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Johann Balthasar Neumann szakértők és rajongók vita, érdeklődése és tanulmányozása tárgya volt. A Johann Balthasar Neumann eredetétől jelenlegi helyzetéig, a különböző területekre gyakorolt hatásán és időbeli alakulásán keresztül olyan téma, amelyet érdemes részletesen és kimerítően megvizsgálni. Ebben a cikkben elmélyülünk annak különböző oldalaiban, elemezzük következményeit, és felfedezzük valódi jelentését a jelenlegi kontextusban.
Johann Balthasar Neumann | |
![]() | |
Arcképe az egykori német márka 50-es bankjegyén | |
Született | 1687. január 27.[1][2] Cheb[3][4][5] |
Elhunyt | 1753. augusztus 19. (66 évesen)[6][7][2][8][9] Würzburg[10] |
Állampolgársága | cseh |
Foglalkozása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Balthasar Neumann témájú médiaállományokat. | |
Johann Balthasar Neumann (Eger, 1687. január 27. – Würzburg, 1753. augusztus 19.) német építész.
Beutazta Német-, Olasz-, Franciaországot és Németalföldet, és aztán a barokk és rokokó stílusú épületeket emelt. 1729-ben alezredes, 1744-ben ezredes lett a frank kerületi tüzérségben. Sokat épített a Schönborn grófok számára; így a würzburgi hercegpüspök palotáját (1720–44), a német barokk egyik legszebb alkotását és a Schönborn kápolnát a dómban. Az ő munkája a nagy búcsújáró templom, az oberzelli vár (azelőtt kolostor), a mergentheimi templom, s számos nagyobb kastély és épület Alsó-Ausztriában, Frankóniában és a rajnai tartományokban. Művészetét és irányát egy egész iskola fejlesztette tovább.