Kastély
A mai világban a Kastély a társadalom különböző szektorai számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása számos vitát és vitát váltott ki a következményeiről. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Kastély felkeltette a kutatók, szakértők, szakemberek és hétköznapi emberek figyelmét, akik igyekeznek megérteni fontosságát és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kastély-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és jövőjét egy folyamatosan fejlődő világban.
A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.
A kastély kifejezés valószínűleg a castellum szóból származik, amely kicsi római tábort jelent. A castellum a castrum szó kicsinyített alakja.
A kastélyokkal gyakran összetévesztik, de azoktól eltérnek a kúriák, amelyek kastélyszerű, de kisebb igényű lakóházak, főként a középnemesség lakhelyei voltak és nem uradalmak központjaként, sokkal inkább magánlakásként működtek.
Ha a kastély megerősített védőfallal van körülvéve várkastélyról beszélünk. Ezek jellemzően korábbi várak korszerűsítése révén jöttek létre. Átvitt értelemben mesei építmény. Az eredete Latin és francia. Latin: castellam, francia: castel, chastel.
Története
Az előkelők lakhelyei a középkor végén és a reneszánsz kezdetén szokás szerint meg voltak erősítve. Az erődszerű építkezés elemei (tornyok, vízzel telt árkok, hidak stb.) a kastély architekturájában a mai napig is fennmaradtak. Az olyan kastélyt, amely már annyira meg van erősítve, hogy kisebb várnak is beillett, várkastély-nak hívják. Különösen a francia és az angol arisztokráciának voltak építészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű kastélyaik. A kastélyépítészet főként a 17-19. században virágzott.
.jpg)
Magyarországon
Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon jelenleg 718 védett kastély és 103 vár található, ebből 51 működik kastélyszállóként.[1] Dr. Virág Zsolt, a Kastélylexikon szerzője szerint jelenleg 1500-2000 közé tehető a magyarországi kastélyok száma.[2]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
Források
- A magyar kastélyépítészet kifejezőeszközeinek XIX. századi változástörténete Archiválva 2009. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Külső hivatkozások
- Magyar, Köz-fejlesztésű Kastély-információs adatbázis
- Észak-Magyarországi Kastélyút Archiválva 2007. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Kastélyportál
- Magyar kastélyok
- Magyar Kastélylexikon, A hónap kastélya
- Kastélyépítészet
- Erdélyi kastélyok
- Kastélykertek a világban
- Sulinet:Kastélykirándulások
- Légifotók Magyarországról, Magyar kastélyok
- Magyarországi kastélyok
- Erdélyi műemlék kastélyok térképe
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |