Jacques Pierre Brissot

Jacques Pierre Brissot
Jacques Pierre Brissot egy 1845-ös fametszeten
Jacques Pierre Brissot egy 1845-ös fametszeten
Született1754. január 15.
Chartres
Elhunyt1793. október 31. (39 évesen)
Párizs
Álneve
  • Un Américain
  • Un Jeune philosophe
  • Un Républicain
Állampolgárságafrancia
HázastársaFélicité Brissot de Warville
GyermekeiAnacharsis Brissot de Warville
Foglalkozása
Tisztsége
  • a francia nemzetgyűlés tagja (1791. szeptember 13. – 1792. szeptember 20.)
  • a francia nemzetgyűlés tagja (1792. szeptember 5. – 1793. október 31.)
IskoláiUniversity of Orléans
Kitüntetései
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Halál okalefejezés
SírhelyePárizsi katakombák
Jacques Pierre Brissot aláírása
Jacques Pierre Brissot aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Pierre Brissot témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Bibliothèque philosophique du Législateur, du Politique, du Jurisconsulte, 1782

Jacques Pierre Brissot de Warville (Chartres, 1754. január 14.1793. október 31.) francia politikus.

Élete

Tanulmányai befejezése után a monarchiaellenes ellenzékkel működött íróként. Munkáiról Voltaire is elismerően írt, de az udvar üldözte és 1784-ben néhány hónapig a Bastille-ban ült. Egy másik elfogatás elől (Louis Philippe Joseph d’Orléans herceggel szőtt összeesküvés miatt) Londonba menekült, ahol a rabszolga-kereskedés ellen agitált. Párizsba visszatérve 1788-ban megalapította a A négerek barátai társaságát (Société des amis des noirs) és ennek megbízásából Észak-Amerikába ment. Visszatérése után kitört forradalom, létrehozta a Le Patriote français című nagy sikerű lapot, amelyben igyekezett a forradalom ügyét szolgálni. Beválasztották a párizsi városi tanácsba, bekerült a Nemzeti Konventbe, és a Brissotins-párt vezetője lett, amelyet girondisták név alatt ismerünk. Rajongott a köztársaságért, háborút akart minden koronás zsarnok ellen és egész Európát köztársasággá szerette volna átalakítani. Franciaország külügyi politikájára ebben az időben nagy befolyást gyakorolt. Utolsó jelentékeny tette az Angliának és Hollandiának szóló hadüzenet volt 1793 tavaszán. Akkor már szakított a radikálisokkal és úgy látszik, hogy a Tuileriák 1792. augusztus 10-én történt megrohanása az ő akarata ellenére történt. Az 1792 szeptemberi mészárlások után a szakadás elkerülhetetlenné vált. Megszavazta ugyan a XVI. Lajos kivégzését, de a népre való hivatkozással és másokhoz hasonlóan saját élete miatti félelemből. 1793. május 31-én azonban ő is osztozott a Girondisták közös sorsában. Azzal vádolták, hogy egyetért az udvarral. Moulins-ban elfogták, ahol Legs à mes enfants cím alatt (megjelent a fia által kiadott Mémoires de Brissot sur les contemporains et la révolution française-ben, 1830) emlékiratait írta. 1793. október 31-én kivégezték.

Fontosabb írásai

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b GeneaStar
  6. https://www.amacad.org/sites/default/files/media/document/2019-10/electionIndex1780-1799.pdf

Források