Idrisz Baba türbéje
A következő cikkben megvizsgáljuk a Idrisz Baba türbéje lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a téma kínál. Eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig elmélyülünk történetében, gyakorlati alkalmazásaiban és jövőbeli következményeiben. Mi az a Idrisz Baba türbéje, és miért aktuális ma? Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, amely számos aspektusát átjárja, és fedezze fel, hogy a Idrisz Baba türbéje miért érdemli meg figyelmünket és elmélkedésünket.
| Idrisz Baba türbéje | |
| İdris Baba Türbesi | |
.jpg) | |
| Település | Pécs |
| Cím | 7624 Pécs, Nyár u. 8. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1591 |
| Rekonstrukciók évei | 1686 (kat. kápolna) 1913 (felújítás) 1961 (újra türbe) |
| Védettség | műemlék |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | türbe |
| Elhelyezkedése | |
 Idrisz Baba türbéje
Pozíció Pécs belvárosa térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 12′ 37″46.077511°N 18.210392°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 12′ 37″46.077511°N 18.210392°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idrisz Baba türbéje témájú médiaállományokat. | |
Idrisz Baba türbéje a pécsi Rókusdombon található muszlim síremlék. A pécsi Gyermekkórház kertjében található, hétköznap délelőtti órákban látogatható.
Története
A türbe körül, a Rókus-domb déli lejtőjén a török hódoltság idején török temető volt.
Az 1591-ben épített terméskő anyagú sírboltot kupolával fedték le. A szúfi tanokat követve az alapja nyolcszögletű. A bejárat a Mekkával ellentétes oldalon van. Oldalfalaiban a szamárhátíves ablakok fölött kör alakú felülvilágítók vannak. Ajtónyílását csúcsíves záródású gótikus kőkeret szegélyezi, amely a jelenleg fülkeszerűen elfalazott eredeti bejárattól jobbra helyezkedik el. A kupola fedését ólomborítással vagy cseréppel oldották meg a török időkben, ezt mára felváltotta az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló zsindelyfedés. Az épület homlokzata eredeti, vakolatlan kőarchitektúrájával a hazai török építészet egyik becses alkotása.
1693-ban a jezsuiták a pestiskórház kápolnájává alakították át és Szent Rókusról, a pestisesek védőszentjéről nevezték el (a domb is ennek nyomán kapta a ma is használatos nevét). Később lőporraktárként funkcionált. 1912-ben újították fel, melynek során részben fel is tárták.
Mai alakját 1961-ben nyerte el. Ekkor alakították vissza türbévé, miután felnyitották Idrisz baba sziklába vájt sírhelyét és megtalálták benne a Mekka felé fordított csontvázát. A benne található berendezéseket mind Törökország adományozta.
Ez a síremlék a Magyarországon megmaradt mindössze két türbe egyike (a másik a Gül Baba sírja). Mindkettő a muszlimok, és azon belül is a törökök zarándokhelye.
Idrisz Baba, a veli
Idrisz Baba egy 16. századi muszlim veli, azaz szent életű ember, Allah közeli barátja volt. Idrisz Baba származása ismeretlen, ám az oszmán-kori veli többségéhez hasonlóan feltételezhetően ő is a Balkánról költözhetett magyar földre. Messze földön híres gyógyító volt. Közbenjáróként tartották számon, ezért sírjához azóta is járnak a muszlimok, az ilyen kegyes sírlátogatást az iszlám zijarahnak (törökösen: ziyaret) hívja. Baráti kapcsolatokat ápolt Telli Haszan boszniai pasával. Az 1961-es ásatáskor megtalálták hamvait.[1]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 327. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
- Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
- Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
- H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
- Idrisz Baba türbéje, utazzitthon.hu
